Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - B) A Műszaki Szakosztály javaslata
(maghéjakból, hamuzsír, fürfurol termelése, mezőgazdasági hulladékok erjedés ipari felhasználása) terén. Új konzerváló eljárások (új típusú konzerváló anyagok, mint az askorbinsav és annak észterei, mélyhűtés), további kutatások a konzerválásra legalkalmasabb gyümölcs, zöldség, főzelékfajták vizsgálata és felkutatása, húskonzerveink minőségének javítása, kémiai alapanyagoknak (főként a műanyagipar részére) erjedéses úton való előállítása. Hazai textilipari rostanyagok vizsgálata és felkutatása. Cellulóze előállítására alkalmas hazai növények vizsgálata, hazai gumiszolgáltató növények felkutatása és vizsgálata. 6. Szén, lignit, tőzeg, ásványolaj és földgáz, mint kémiai nyersanyag. Kikutatandók nevezett nyersanyagok komplex kémiai feldolgozásának legracionálisabb módszerei növekvő és kifejlesztendő festék, gyógyszer, műanyag, lakk, növényvédelmi és finomkémiai iparunk alapanyagszükségletének biztosítására, motor hajtóanyagaink minőségének javítására való tekintettel. E célból foglalkoznunk kell a tőzeg és lignit lepárlásának, valamint a generátorban való elégetésének kérdésével és a kapott kátrányok feldolgozásának problémáival fenolok és aromás szénhidrogének termelése szempontjából. Vizsgálat tárgyává kell tennünk a komlói és borsodi kátrányokat ugyancsak fenti szempontokból. Foglalkoznunk kell a tőzegkoksszal a faszén importjának megszüntetése és metallurgiai felhasználásának céljából. Korszerűsítenünk kell kenőolaj gyártásunkat. Meg kell oldanunk a benzinszénhidrogének izomerizálásának és aromatizálásának kérdését, benzinjeink oktánszámának növelése és hazai toluolszükségletünk biztosítása érdekében. Műanyagiparunk kifejlesztésére meg kell vizsgálnunk az acetilénnek, metilalkoholnak, formaiinnak, etilénnek, izobutlénnek és butadiénnek földgázból való előállításának kérdését. Megvizsgálandó továbbá parafinnak szappangyártásra alkalmas zsírsavakká való oxidációja." A Pártkollégium határozatának megfelelően még két alkérdéssel bővült az E problémakör: „7. Műanyagkérdés. A hazai műanyaggyártás eddig bakelit és aminóplasztokra szorítkozott. A műanyagok széles körű alkalmazhatósága fémek, fa, finomkerámiai anyagok helyettesítésére korszerű lakkok, text il anyagok, stb. gyártása, valamint az elektromos ipar szigetelőanyag szükséglete indokolja a következő műanyagok terén való tudományos kutatómunkát: Polisztirol (trolitul), polivinilklorid (mipolám), poliakrilátok, polimetakrilátok (plexiüveg), szuperpoliamidok (nylon), poliizobutilén (oppanol), cellulóze acetát, polietilének, szilikonok, stb. 8. Szervetlen kémiai ipari anyagok. A műtrágyagyártás terén kiterjedt kutatás tárgyává kell tennünk a kevert műtrágyát, tehát nitrogén, foszfor és esetlegesen káli-tartalmú műtrágyák gyártásának problémáit. Tanulmányoznunk kell a fémmagnéziumnak dolomitból való előállítását, tekintettel a könnyűfémipar és a kémiai ipar szükségleteire. A rudabányai vasércek baritjából kiindulva ki kell dolgoznunk a báriumsók termelésének módjait, kémiai iparunk és a növényvédelem szükségleteinek fedezésére. Véglegesen meg kell oldanunk a bükkszéki víz hasznosításának kérdését szóda, jód és bróm termelése céljából." Részletesen kidolgozták a gépesítés témakörét. Külön pontokban felsorolták, mi a teendő e vonatkozásban a nehézipar, bányászat, építőipar, a mezőgazdaság területén. Az utóbbi esetben a gépesítés irányát a következőképpen vázolták fel: „Elsősorban azok a műveletek gépesítendők, amelyek torlódó munkaerő-igénnyel lépnek fel (aratás, cséplés, szántás, szénakaszálás és betakarítás, kapások ápolása, műtrágyázás). Súlyponti kérdés a talajviszonyoknak megfelelő új traktor és kombájn típusok kikísérletezése, valamint a mezőgazdaság villamosításának problémája." Gerő Ernő a következő kézírásos megjegyzésével küldte vissza a tervezetet: „Ez már túlságosan részletes. Mégis jobb, mint az előbbi volt. Ha nem érkezik be észrevétel, úgy megerősítjük." 1 5 100
