Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - C) A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata
С. A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata A legterjedelmesebb tervezetet a Társadalomtudományi Szakosztály terjesztette elő. A Pártkollégium július 30-án tárgyalta. Előadója Gerőné Fazekas Erzsébet volt. Meghívottak voltak: Vajda Imre, Fogarasi Béla, Szalai Sándor, Zsirai Miklós, Mérei Ferenc a szakosztály tagjai és Nagy Tamás, Beér János mint szakértők. Az előterjesztés, amely „Az MTT Társadalmi Tudományok Szakosztálya ötéves tudományos tervének főbb szempontjai" címet viselte, 9 fejezetben mutatta be tudományáganként a fő témákat. 1 6 Valamennyi fejezet különböző részletességgel kimunkált kutatási tematikát tartalmazott. Valamennyi felsorolta, hogy milyen müveket kíván megjelentetni az öt év során. Volt közöttük olyan, amely a területen felállítandó kutatóintézet tudománypolitikai feladatait is megjelölte. 1. A filozófia ötéves tervének főbb szempontjai A terv lényegében a felállítandó Filozófiai Intézet ötéves tervét tartalmazta és az előterjesztőkjelezték ennek várható bővülését. A Filozófiai Intézet fő feladatát a kutatómunka megszervezésében és a hazai filozófiai elmaradottság megszüntetésében jelölték meg. A kutatómunka megszervezésénél fő szempontnak tekintették „a dialektikus és történelmi materializmus döntő szerepének az érvényesítését", a Szovjetunió filozófiai eredményeinek közvetítését „a magyar tudományos világ és egész népünk felé". A filozófiai klasszikusok megfelelő bevezetőkkel ellátott kötetei kiadásával, szovjet filozófiai munkák lefordításával, megfelelő filozófiai publikációk megjelentetésével, egyetemi tankönyvek írásával, népszerű előadások rendezésével kívánták, a „filozófiai hátramaradottságunkat" megszüntetni. Az Intézet 3 tervezett szakosztálya szerint csoportosították a kutatási feladatokat. A szakosztályok tervjavaslatai egységes szerkezeti felépítést mutatnak: a kutatási feladatok, a klasszikusok kiadása, az adott területen egyetemi tankönyvek, „olvasókönyvek" megírása, fordíttatása, és kiadása. A dialektikus materializmus szakosztály tervében szerepelt a filozófia történetének kutatása, a filozófia története Magyarországon, a dialektikus materializmus jelenkori kérdéseinek feldolgozása és „az ellenséges, imperialista ideológiák kritikája". (Itt szerepeltek az orosz filozófia а XIX. században, a matematikai logika kérdései, a modern fizika filozófiai problémái, a pozitivizmusnak, mint a természettudományok filozófiai módszertani elméletének kritikája című témák.) Az osztály tervbe vette a Filozófiai írók Tárának új folyama megindítását. Az egyetemi tankönyv igények kielégítésére többek között javasolták Alexandrov: A filozófia története c. kétkötetes munkájának lefordítását. A történelmi materializmus szakosztály is igyekezett igazodni a filozófiával összefüggésben kifejezésre juttatott igényekhez és három területen jelölte meg kutatási feladatait. „Dolgozatok a nyugati ideológiák és a burzsoá szociológia elmélete elleni harc témakörökből, különös tekintettel az amerikai imperialisták ideológiáira..."; a magyarországi társadalomtudomány kritikai története, főként а XX. században és a történelmi materializmus speciálisan magyar vonatkozású problémáinak a kidolgozása. E harmadik feladatcsoportban található többek között: A magyar társadalom osztályszerkezetének megváltozása a felszabadulás után, a magyar marxista leninista irodalom bibliográfiai 101
