Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 1. A Magyar Tudományos Tanács létesítése - A) Pártdöntés a Tanács létrehozására

I. 1. A MAGYAR TUDOMÁNYOS TANÁCS LÉTESÍTÉSE A. Pártdöntés a Tanács létrehozására A Magyar Kommunista Pártban (továbbiakban: MKP) 1946/47. folyamán különböző elképzelések fogalmazódtak meg az oktatás, a kultúra, a tudomány intézményrendszerének átalakítására, a kommunista befolyás növelésére, az irányítás megszerzésére. A tudományos élet átformálására vonatkozó elképzeléseket nyilvánosan először „3 éves terv. A Magyar Kommunista Párt javaslata" című kiadványban 1947 elején fogalmazták meg. A tervjavaslat felvázolta az egyetemek fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket, és megnevezte a felállítandó új kutatóintézeteket. Új műszaki kutatóintézet: Olajkutatási Intézet, Aluminiumkutatási Intézet, Barnaszénkémiai Intézet és a Mezőgazdasági Kísérleti Állomás. A társadalomtudományok területén is négy új intézet felállítását tervezték: Országos Társadalomtudományi Intézet, Általános Neveléstudományi Intézet, Országos Gazdaságkutató Intézet, Világpolitikai és Dunatáji Intézet. A tervjavaslat megjelölte azt az irányító szervet, amely hivatott az átalakulást, a tudományos intézményrendszert irányítani: „...Országos Tudományos Tanács létesítendő, melynek feladata a tudományos újjáépítés irányítása és a tudományos intézetek egységes vezetése". „A tudomány fejlődése a tudósok ügye, de a nemzet ügye is, ezért kell a tudományirányítására olyan szervet létesíteni, mely a kormányzat mellett a legmagasabb tekintéllyel végzi az egész nemzet érdekében a magyar tudomány dolgait." - indokolta a tervjavaslat.

1 Ezeket a terveket népszerűsítette és magyarázta Fogarasi Béla, az MKP elméleti folyóiratának, a Társadalmi Szemlének a főszerkesztője 1947 februárjában „A hároméves terv és a kultúra" című cikkében. „A hároméves terv nagy figyelmet szentel új tudományos kutatóintézetek létesítésének, amelyek az ország termelő erőinek fejlesztését és tudományunk haladó szellemű építését lesznek hivatva szolgálni. A terv 22,5 millió forintot irányoz elő új műszaki kutatóintézetek és társadalomtudományi intézetek létesítésére. A tudományos kutatás szervezeti tekintetben eddig nem állott egységes vezetés alatt. Ennek következményeképpen e téren nálunk kaotikus állapotok uralkodtak. A különböző tudományos kutatóintézetek részben párhuzamos munkát végeztek, részben egymástól elszigetelve, egymás céljait és tevékenységét ignorálva működtek. A hároméves terv a tudományos intézetek egységes vezetésének és együttműködésének biztosítása céljából egy Országos Tudományos Tanács felállítását javasolja. Ennek a javaslatnak a megvalósítása fontos lépést jelent a tudományos kutatás korszerű, racionális szervezése terén. Természetesen nem olyan, a papiroson meglévő és ténylegesen nem működő tanácsra gondolunk, mint amilyenek az eddig működő kulturális tanácsok, hanem oly irányító szervre, amely gyakorlati, operatív, konkrét munkát végez."" 9