Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

„... Magyar Akadémia állittassék fel..." Bevezető tanulmány

A főkönyvtárnokot az összes ülés választotta öt évre és nem akadémiai tagot is meg lehetett választani. Ez az alapszabály volt érvényben 1949-ig. Kisebb módosításokat hajtottak végre 1948-ban, nem utolsósorban a tagság politikai összetételének megváltoztatásáért, új baloldali tagok beválasztásáért, a vezetésbe való bejuttatásukért folytatott politikai harc hatására. így visszaállították a tiszteleti tag kategóriát régi szövegezésű feltételekkel. „A tiszteleti tagok vagy oly tudomány pártoló hazafiak közül választandók, kiknek megnyerésétől az Akadémia dísze s java öregbedését várja vagy oly jeles tudósok és írók közül, kik a tudomány vagy az Akadémia körül érdemeket szereztek." A tiszteleti tagok számát 9—9 főben állapították meg osztályonként. A „helycsinálás" szüksége szülte az átmeneti intézkedések azon kiegészítését is, amely szerint „törölni kell annak tagságát, aki 1944. évi október hó 15. napja után külföldre távozott, ez ideig vissza nem tért és magatartása demokratikus szempontból kifogásolható". Kivételesen engedélyezték, hogy az I. és II. Osztályba új tiszteleti tagot választhassanak. (I. Osztályba 1, a II. Osztályba 4 főt). Ugyancsak az 1946-ban emelt létszámkorlátozást áthágva, új levelező tagok választásához is hozzájárultak és ezt az alapszabályban is rögzítették. (I. Osztályban 3, II. Osztályban 2, a III. és IV. Osztályokban 3-3 levelező tag volt választható az 1948 márciusában üresedésben lévő tagsági helyeken felül.) A módosítás azt is kimondta, hogy az Igazgató Tanács azon tagjai helyett „akik huzamos tartózkodásra külföldre távoztak, osztályuk más tagot küldhet helyettük az Igazgató Tanácsba". Az alapszabály azt is előírta, hogy az I. és II. Osztály részéről így megürülő 1 — 1 igazgató tanácsi hely az újonnan választandó tagokból töltendő be. Ezen felül minden osztály az eddig előírt 4 —4 tag mellett 1 — 1 ötödik tagot küldhet az Igazgató Tanácsba. 5. Az Akadémia működésének újbóli szabályozására új körülmények között került sor 1949-ben. Az előző évben a felsőoktatás, a tudományos élet átalakítására az országgyűlés törvénnyel létrehozta a Magyar Tudományos Tanácsot, amely a miniszterelnök felügyelete alatt kormánybizottságként működött. Ez készítette elő a felsőoktatás reformját, a Tudományos Akadémia átszervezését, döntött a legfontosabb személyi kérdésekben az egyetemek és az Akadémia területén. 1949 tavaszán, amikor a tudománypolitikában is stratégiai feladattá vált a „szovjet minta" alkalmazása, politikai döntés született, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát úgy kell átszervezni, hogy a Tudományos Tanács megszüntetése után át tudja venni e kormányszerv állami feladatait. Az Akadémiáról szóló 1949. évi XXVII. sz. törvény (19.) nemcsak az új politikai rendszerbe illesztette be az Akadémiát, hanem megkísérelte beépíteni az államigazgatás szervezetébe is. Az új hatalom az Akadémia feladatainak meghatározásánál abból indult ki, hogy a korábbi kormánybizottság állami funkcióját egyesíteni kell a tudóstestület feladatkörével. A törvény bevezető mondata azt a célt fogalmazta meg, hogy olyan központot kell létrehozni, amely „az elméleti és alkalmazott tudományok fejlesztésével, művelésük tervszerű megszervezésével képes az ország összes tudományos erőit a szocialista társadalom építésének szolgálatába állíta25