Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

1. az Akadémia főtitkára, aki azokkal a jogokkal bír, mint a nemzeti nagy közgyűjtemények első tisztviselői s így az igazgató-tanácsnak is hivatalból tagja. Az ügyvezető alelnökség tisztét azonban nem viseli; 2. az Akadémia által választott két tag. Az 1922. évi XIX. t.-c. 3. §-ának 2 — 4. pontjaiban felsorolt azokban az esetekben, melyekben a Gyüjteményegyetemnek az Akadémiához beosztott alkalmazottairól van szó, a szaktanácsot (az 1922. évi XIX. t.-c. 2. §-ának utolsóelőtti bekezdése) úgy kell megalakítani, hogy a Gyüjteményegyetem Tanácsának elnökén kívül az Akadémia főtitkárából, az Akadémia által választott két tagból és a Magyar Királyi Országos Levéltárvagy a Magyar Nemzeti Múzeum első tisztviselőjéből álljon. Abban az esetben, ha az 1922. évi XIX. t.-c. 2. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében szervezendő szaktanácsok határozatai között ellentét mutatkozik, az ügyet a Gyüjteményegyetem igazgató-tanácsa dönti el. 4. §. Bírói jogvédelem. Az Akadémia vagy a Gyüjteményegyetem panasza alapján a m. kir. közigazgatási bíróság hivatott mindazoknak a vitás jogi kérdéseknek eldöntésére, melyek a magyar állam, illetve a Gyüjteményegyetem és az Akadémia között e törvény alapján létrejött jogviszonyokból kifolyólag felmerülnek. Eljárásnak van továbbá helye a m. kir. közigazgatási bíróság előtt a miniszternek vagy a miniszter bármely közegének az 1922. évi XIX. törvénycikkel létesített Országos Magyar Gyüjteményegyetemre sérelmes rendelete, határozata és intézkedése ellen is azon az alapon, hogy azzal a miniszter vagy a miniszternek közege a Gyüjteményegyetemnek, a Gyüjteményegyetem szerveinek vagy közegeinek törvényes hatáskörét sérti, a Gyüjteményegyetemmel szemben valamely hatósági jogot törvényellenesen gyakorol, törvényt vagy más törvényes szabályt sért. Az e szakasz alapján emelhető panasz joga megilleti a Gyüjteményegyetem Tanácsának teljes ülését, ha pedig a határozatképes számmal nem gyűlt volna össze, az igazgató-tanácsot. E szakasz mindkét bekezdésének esetében a m. kir. közigazgatási,bíróság előtti eljárásban az 1907. évi LX. t.-c. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A közigazgatási bíróság az e törvény által hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben a panasznak helyt ad, a megtámadott rendeletet, határozatot vagy intézkedést csak megsemmisítheti, de érdemlegesen nem intézkedhetik, kivéve azt az esetet, ha a miniszter az e törvény 1. §-ában megállapított államsegélyt törvényellenesen nem szolgáltatja ki, amikor is a közigazgatási bíróság a minisztert erre kötelezi. (2) 5. §. A Gyüjteményegyetem Tanácsa szervezeti és ügyviteli szabályrendeletének kiegészítése. E törvény életbelépésétől számított egy hónapon belül a Gyüjteményegyetem Tanácsának szervezeti és ügyviteli szabályrendeletét megfelelően ki kell egészíteni. 6. §. Végrehajtási záradék. E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizatik meg. (Magyar Törvénytár. 1923. évi törvénycikkek Bp. 1924. Franklin. 3—5. p.) 243