Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

Jegyzet 1. A törvényjavaslatot a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922. nov. 16-án nyújtotta be a 82. sz. a. - A nemzetgyűlés közoktatásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságainak együttes jelentése: 1922. nov. 18. 96. sz. a. Nemzetgyűlési tárgyalás: 1922. nov. 28., 29., 30. a 61., 62., 63. ülésben, harmadszori olvasás: 1922. dec. 1. a 64. ülésben. (M. i.) A Magyar Tudományos Akadémia - eltérően a többi európai hasonló intézettől - nem állami, nem fejedelmi, hanem nemzeti alapítás. Nemzeti áldozatkészség teremtette elő vagyonát is, melyet az Akadémia híven őrzött és részben szép palotájának építésére fordított, részben állampapírokban és záloglevelekben helyezett el. Pénzünk elértéktelenedése folytán az Akadémia ekként elhelyezett kereső vagyona és annak hozadéka annyira csökkent, hogy ez utóbbi még az igazgatási költségek fedezésére sem elégséges... Magyarország kormányzójának kezdeményezésére javaslatba hozom, hogy az Akadémiát az 1923/24. költségvetési évtől kezdve az állam állandó támogatásban részesítse. E támogatás két irányú lenne. Egyfelől megszabott rendes évi államsegélyben részesülne az Akadémia, másfelől ténylegesen szolgáló állandó alkalmazottai a főtitkár, az osztálytitkárok és a főkönyvtárnok kivételével az 1922. évi XIX. tcikkel alkotott Országos Magyar Gyüjteményegyetem személyzetének összlétszámába vetetnének fel... A másik alapvető gondolat, amely a javaslatban kifejezésre jut, az 1907. évi LX. t.-cikkel a törvényhatóságok (vármegyék és törvényhatósági joggal felruházott városok) részére hatáskörük oltalmára biztosított közigazgatási bírói jogvédelemnek két magasrendű közművelődési önkormányzati testre, az Akadémiára és a Gyüjteményegyetemre való kiterjesztése. A javaslat amellett, hogy az 1907. évi LX. t.-c. rendelkezéseinek alkalmazásával megtalálja a módját annak, hogy a miniszternek vagy a miniszter közegének sérelmes rendelkezése ellen az önkormányzat lényeges alkotó elemet képező garanciális panaszjogot e két tudományos önkormányzati szervezetünk is ugyanoly mérvben és módon gyakorolhassa, mint a törvényhatóságok, egyben törvényes biztosítékot is nyújtana az Akadémiának arra nézve, hogy a javaslatban megállapított államsegély törvényellenes ki nem szolgáltatása esetén a minisztert az államsegély folyósítására bírói úton köteleztethesse. 2. (M. i.) Annak megállapítását, hogy az Akadémia mely szerve utján kívápja majd panaszjogát gyakorolni, a javaslat természetszerűen az Akadémia elhatározására bízza. 244