Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

Az Akadémia 1909. október 4-ikén tartott összes ülése az alapítványt föltételeivel együtt örömmel és hálával elfogadta. 36. Lederer Béla alapítványa 119/a. §. Néhai dr. Lederer Béla 1900 február hó 6-án kelt végrendeletében 10.000 vagyis tízezer koronát hagyományozott a M. Tud. Akadémiának, hogy annak egy vagy több évi kamataiból az elnökség (elnök, alelnök és főtitkár) betegségbe esett vagy anyagi gondok alatt roskadozó érdemes tudósoknak segélyére siethessen. Ez alapból egyazon tudós két ízben ne legyen segélhető. Az alapítvány 1904-ben befizettetett. 37. Lévay Henrik alapítványa 120. §. Kisteleki Lévay Henrik, az első magyar általános biztosító-társaság alapító tagja és vezérigazgatója, 1878 junius 27-én kelt levelében 10,000 forint alapítványt tett oly czélból, hogy az Akadémia annak évi ötös kamatát jutalomkérdések kitűzésére fordítsa. Ez alapítványból, mely az 1888-diki év folyamán 5%-os magyar papiijáradék kölcsönkötvényekben fizettetett be minden évben 1000 korona jutalom tűzetik ki, felváltva nemzetgazdasági és mezőgazdasági kérdésekre; továbbá a hazai történetből és irodalomtörténetből vett essayszerű monographiákra. A tudományok sorrendje a következő: 1906-ban az I. osztály, a magyar irodalomtörténetből vett monographiára; 1907-ben a II. osztály, nemzetgazdasági kérdésekre; 1908-ban a II. osztály, a hazai történetből vett monographiára; 1909-ben a III. osztály, mezőgazdasági kérdésekre; 1910-ben az I. osztály, a magyar irodalomtörténetből vett monographiára stb. Az osztályok szabadságukban áll: akár zárt jeligés levél mellett pályázatot hirdetni, akár nyilt ajánlatok és tervrajzok beküldésére hívni föl a szakférfiakat. A mennyiben a zárt pályázatoknál nem érkeznék pályamunka, vagy a beérkezettek közül egy sem volna önálló becsű, nyilt pályázatoknál pedig elfogadható ajánlat nem érkeznék: az illető osztály a ki nem adott jutalmat a következő jutalomhoz csatolhatja, vagy pedig a kitűzött jutalomkérdés megoldásáról, illetőleg a monographia kidolgozásáról megbízás útján gondoskodik. Ha a megkettőztetett vagy másodízben kihirdetett jutalomra önálló becsű munka nem érkezik, a jutalom az Akadémia alaptőkéjéhez csatoltatik. Ha a szerző jutalmazott munkáját egy év leforgása alatt ki nem adja, a tulajdonjog az Akadémiára száll. 38. Lukács Krisztina-alapítványa 121. §. Lukács Móricz, 1881 november 5-én elhúnyt akadémiai tiszteleti tag, végrendeletében 20,000 forint névértékű záloglevelet, mint alapítványi tőkét, hagyományozott az Akadémiának oly czélból, hogy „a tőke kamataiból évenként Lukács Krisztinaféle jutalom czím alatt díj tűzessék ki valamely tudományos kérdés vagy feladat, nemcsak relatív, de absolut becsű megoldására". 216