Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
Dokumentumok
E szerint az Akadémia a Lukács Krisztina-féle alapítványból minden esztendőben kétezer korona jutalomdíjat tűz ki valamely tudományos kérdés megoldására, még pedig felváltva minden esztendőben más — más tudomány köréből. A tudományok sorrendje a következő: 1906. társadalmi tudomány; 1907. bölcselettudomány; 1908. természettudomány; 1909. mathematikai tudomány; 1910. széptudomány; 1911. nyelvtudomány; 1912. történeti tudomány; 1913. társadalmi tudomány stb. Az illető osztály, a melyhez a sorrendben következő tudományszak tartozik, nagygyűlési zárt ülésen formulázza a tudományos feladatot; megállapítja, vájjon annak megoldására zárt vagy nyilt pályázat hirdetendő-e, és kitűzi a határnapot. Határozatát a nagygyűlés elébe terjeszti. A jutalmat csak önálló becsű munka nyerheti el. Ha a szerző a jutalmazott munkát egy esztendő alatt ki nem adja, a tulajdonjog az Akadémiára száll. A jutalmazott munka czímlapján ki lesz tüntetve, hogy a Lukács Krisztina-féle jutalmat elnyerte. Ha a pályázat eredménytelen marad, azaz önálló becsű munka nem érkezik, az Akadémia, az illető osztály javaslatára, határoz a fölött, vájjon a kétezer korona jutalmat már kérdésre tüzze-e ki, vagy pedig a legközelebbi alkalommal, mikor ugyanazon tudományszakra kerül a sor, 4000 korona jutalmat tűzzön ki. A mennyiben a másodízben kihirdetett, vagy ily megkettőztetett jutalomra se érkeznék érdemes munka, a jutalom-összeg az Akadémia alaptőkéjéhez csatoltatik. 39. Marczibányi Imre alapítványa 122. §. A Marczibányi-alapítványból (lásd a 85. §.-t) minden második (páros számú) esztendőben (1906., 1908., 1910. stb.) az Akadémia, az I. osztály javaslatára, a magyar nyelvtudomány köréből veendő pályakérdésre 40 arany jutalmat tűz ki. A jutalom csak önálló, tudományos becsű munkának adatik ki. A mennyiben ily munka nem érkezik be, a jutalom ki nem adatik, és az Akadémia alaptőkéjéhez csatoltatik. Ha a szerző a jutalmazott munkát egy esztendő lefolyása alatt ki nem adja, a tulajdonjog az Akadémiára száll. 40. Gróf Nádasdy Tamás alapítványa 123. §. Ifj. gr. Nádasdy Ferencz 1857 január 11-én kelt alapító-levelében, korán elhányt testvére, Tamás nevére 5000 forintot alapított oly czélból, hogy annak kamatjai a legjobb elbeszélő költemény szerzőjének megjutalmazására fordíttassanak. Ehhez képest minden páratlan számú évre (Í907., 1909., 1911., 1913. stb.) száz aranyból állandó jutalom hirdettetik a legjobb elbeszélő költeményre. Tárgya lehet történeti, mondai vagy a jelen életből vett. A jutalom csak akkor adatik ki, ha a jutalmazandó művet a biráló bizottság irodalmunkra nézve nyereségnek mondja ki. Ha ilyen önálló becsű mű nem akadna a pályázó művek közt, a díj ki nem adatik, hanem kettős összeggel újra kitűzetik. 217