Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

„... Magyar Akadémia állittassék fel..." Bevezető tanulmány

Az ügyrend IV. fejezete a könyvkiadással foglalkozott. Az 1863-tól bevezetett változások híven tükrözik azt a fejlődést, amit az Akadémia kiadói tevékenysége az 1860-as években felmutatott. Az eredeti tudományos eredményeket tartalmazó tanulmányok Évkönyvben való hagyományos megjelentetése az Akadémiának továbbra is fontos feladata maradt. Lényeges változás következett be az Értesítő tartalmában és formájában. 1860-tól három elkülönített „osztályban" jelentek meg. így az I. osztály közlönye, amit a titoknok szerkesztett, a három társadalomtudományi osztály közlönye a jegyző szerkesztésében és harmadikként a Matematikai Osztály és Természettudományi Osztály közlönye egy rendes tag szerkesztésében. 1867-ben az eddigi „három osztályú" Értesítőt két kiadványra alakították át. Ekkor vált külön, megváltozott profillal, a „Magyar Tudományos Akadémia Értesítője" abból a célból, hogy folyamatosan tájékoztassa az Akadémia tagjait és az Akadémia munkája iránt érdeklődőket a kifejtett tevékenységéről. A másik sorozat az Értekezések gyűjtő címet viselte, ebben jelentették meg a felolvasott vagy szakmai bírálat után megjelentetésre alkalmasnak talált értekezéseket, amelyeket nem az Évkönyvbe szántak. Az ügyrend részletesen közölte mindkét kiadványra vonatkozóan a publikálási feltételeket. A könyvkiadási tevékenység növekedést mutatja, hogy már 1863-tól a kiadási folyamat különböző fázisaira vonatkozó teendők leírásával és szabályozásával kilenc pont foglalkozott és külön részt szenteltek „a könyvek kelendőségének előmozdítása" érdekében szükséges tennivalók felsorolásának. Új alapítvánnyal bővült az ügyrendnek a jutalmakkal, pályázatokkal foglalkozó fejezete. így 1864-ben a Fáy András-, a Fekésházy-alapítvánnyal, 1866-ban a Sztrókayjutalommal, 1867-ben a Magyar hölgyek díjával. Jelentősen bővült, szinte évről —évre, azoknak a külföldi tudományos intézményeknek a listája, amelyekkel az Akadémia kiadványcserét folytatott. Új pontokban részletesen szabályozták 1863-tól a könyvküldeményekkcl kapcsolatos eljárást. Ugyancsak ettől az évtől kezdve szerepelt az ügyrendben egy új alfejezet, amely előírta az ülések jegyzőkönyvének közzétételét. Ez így szólt: „1863-tól fogva a jegyző az Akadémia mindennemű (osztály, összes- és igazgatósági) üléseinek és nagygyűléseinek jegyzőkönyveit a nagy közönség elé nem tartozó dolgok elhagyásával, tehát szükséges rövidítésekkel, a Névkönyvhöz hasonló alakban, évnegyedes füzetekben, a tagok számára közzéteszi". 1865-től részletesen előírták a jegyzőkönyvek megjelentetésének módját. Ezek a pontok 1867-től, amikor az Értesítő új profilját szabályozták, kimaradtak az ügyrendből és a jegyzőkönyvek külön kiadványban való megjelentetését megszüntették. Az 1870-es években az Almanachban minden évben megjelentetett ügyrend csak kisebb változásokat mutat. Néhány új alapítvánnyal és ösztöndíjjal gyarapotott a megfelelő fejezet. (1874-ben Oltványi-, 1875-ben Szilágyi-, 1876-ban Bézsán-alapítvány és 1877-ben Edl és Holczcr ösztöndíj.) 1876-ban az ügyrend VII. fejezeteként megjelentették a könyvtári szabályzatot, amelynek utolsó alfejezete a Könyvtári Bizottságról szólt. Az 1879-es ügyrend lényegesebb átdolgozást és változást mutat. Korszerűbb stílus, módosított szerkezet és jelentősebb rövidítés jellemzi. (A 190 pontból 145 maradt.) A felsorolt bizottságok között közölték már a Könyvtári Bizottságot és új bizottságként a Könyvkiadó Bizottságot. Új az ügyrendben az osztályok és bizottságok viszonyáról szóló rész. A 36. § szerint „A bizottságok tagjait az illető osztály a nagygyűlési értekezletén az illető tudományszakkal foglalkozó akadémiai tagok sorából három évre választja." A bizottságok is ilyen időszakra választották meg elnöküket és előadóju20