Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

„... Magyar Akadémia állittassék fel..." Bevezető tanulmány

kat, továbbá a „segédtagokat", olyan szakembereket, akik nem voltak tagjai az Akadémiának. A bizottságoknak évente kétszer kellett jelentést készíteni az osztályuknak. A bizottságok feladatainak felsorolásánál jelentősen rövidítették az Archaeológiai Bizottságról szóló részt, lényegében csak a kiadványait sorolták fel, a tömör feladat meghatározás után. A Statisztikai és Nemzetgazdasági Bizottság neve Nemzetgazdasági-ra rövidült. Átcsoportosítva közölték az alapítványokat, ösztöndíjakat. Kihagyták az elegyes részt és a kiadványcsere lebonyolításának módját. Az 1880-as évek ügyrendjei tükrözik azokat a változásokat, amelyek az Akadémia munkamódszerében bekövetkeztek. Ha az 1889-es ügyrendet összehasonlítjuk az egy évtizeddel korábbi szöveggel, jelentős változásokat tapasztalunk. Bizonyos átszerkesztés, egyes részek kimaradása és új tartalmi változásokat hordozó részek megjelenése jellemzi ezt a szabályzatot. Új fejezetet kaptak a tagválasztás kibővült szabályai. Növekedett az összes ülés hatásköre (pl. a főkönyvtárnok ajánlása). Bevezették — elsősorban a jutalmakkal összefüggő feladatok megbeszélésére — a rendkívüli összes üléseket. Az ügyrend szerint pl. minden év március 19-én, József napkor, rendkívüli összes ülést tartottak a Teleki József-jutalom odaítélése alkalmából. Lényegesen bővült az osztályértekezletekről szóló fejezet. A szervezési, előkészítő feladatok mellett döntési jogot is kapott. Nemcsak az emlékbeszédekről, a kiadandó munkák bírálatáról gondoskodott, hanem költségvetést készített, a kapott összegek felhasználásának ügyében döntött, és üresedés esetén az osztályelnöki, osztálytitkári tisztség ideiglenes betöltésére is jogot kapott két nagygyűlés között. Tagokat választhatott a bizottságokba. Az osztályértekezlet tudománypolitikai, tudományszervezési funkciót kezdett betölteni, az osztályülés pedig egyre inkább tudományos, szakmai fórummá vált. Részletesen szabályozták a nagygyűlés programját. Az 1882-es alapszabály-módosításnak megfelelően az elegyes ülés funkciója bővült az alapszabály-módosításkor betöltött szerepével. Helyet kaptak az ügyrendben az új bizottságok: a Hadtudományi Bizottság és a Classica Philológiai Bizottság. Új fejezet tartalmazta a „Mathematikai és Természettudományi Értesítő"-ről szóló tudnivalókat. Az alapítványok, ösztöndíjak alfabetikus sorrendben szerepelnek, míg korábban az alapítás időrendje szerint sorolták fel azokat. Új eleme az ügyrendnek a Kazinczyalapról szóló rész. Nem szerepelt már az ügyrendben a kiadványcsere és a kiadvány ajándékozás. Közvetlenül az ügyrend után közölték az Igazgató Tanács 7 fejezetből és 68 §-ból álló szabályzatát, amely részletes áttekintést ad az Akadémia gazdálkodási rendjéről és szabályairól. Az 1909-es ügyrend mutat fel újabb változásokat. A 3 tudományos osztályon belül 2 — 2 alosztályt szerveztek már 1891-ben. Az I. Osztályon belül: A. Nyelvtudományi Alosztály, B. Széptudományi Alosztály; a II. Osztályon belül: A. Philosophiai és Társadalmi Tudományok Alosztálya, B. Történelmi Tudományok Alosztálya; a III. Osztályon belül: A. Mathematikai és Physikai Tudományok Alosztálya, B. Természetrajzi Tudományok Alosztálya. Az ügyrend azt is kimondta, hogy a rendes és levelező tagok fele részben az A., fele részben a B. alosztályba választatnak. Az 1909-es ügyrend azonos kötelezettségeket állapított meg a rendes és levelező tagok számára. Az ülés'fajták között az osztályértekezlet helyett megjelent a „zárt osztályülés". 21