Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

„... Magyar Akadémia állittassék fel..." Bevezető tanulmány

tásköre. Az osztályülés választotta három évre az osztályelnököt és javaslatot tett az éves költségvetésre. Elmaradt az alapszabályból az az előírás, amely a budapesti ren­des tagok számára kötelezővé tette az üléseken való részvételt, e helyett a rendes ta­gok kötelezettségei között szerepelt az, hogy folyamatosan részt vesznek az Akadémia munkájában. Lényeges változás következett be a tagválasztás módjában. Minden tagot az illeté­kes osztály titkos szavazással kétharmados szótöbbséggel ajánlhatott a nagygyűlésnek, amely titkos szavazással, szintén kétharmados szótöbbséggel választhatta taggá. Kimaradt az a paragrafus, amely tiltotta „az esedező levéllel, s utánajárással keresni a taggá választást". A hat osztályt három osztályba vonták össze. Osztályonként újra szabályozták és fel­emelték a rendes tagok számát. Az I. (nyelv- és széptudományi) osztálynak 6 tiszteleti és 12 rendes tagja, a II. (bölcsészeti, társadalmi és történeti tudományok) osztálynak 9 tiszteleti és 24 rendes tagja volt. Ugyanennyiben állapították meg a III. (természeti- és matematikai tudományok) osztály tagjainak számát. Az eddigi 42 rendes tag száma 60­ra emelkedett. Legnagyobb növekedés a III. Osztálynál következett be, ahol a rendes tagok száma 10-zel nőtt. A 24 tiszteleti taggal a szavazati joggal rendelkezők száma 84 lett. A levelező és a külföldi tagok számát nem határozták meg. Visszaállították az 1854-ben javasolt, de az udvar által megváltoztatott szövegét az Akadémia célját megfogalmazó mondatnak ("...a tudomány és irodalom magyar nyel­ven művelése és terjesztése"). Elmaradt a dráma-írásra való buzdítás és alapszabályokból, továbbá az a tevékeny­ség, amelynek keretében évente értékelték a magyar nyelven megjelent munkákat és a legjobbakat jutalmazták. Az Akadémia más hazai tudományos szervezetekkel is igyekezett kiépíteni és szer­vezetté tenni kapcsolatait. Új elemként került be az alapszabályba az a paragrafus, amely lehetővé tette a nagygyűléseken az Akadémia által meghívott hazai tudományos egyesületek képviselőinek részvételét, az osztályüléseken tanácskozási joggal. Új feladatként rögzítették az Akadémia véleményezési kötelezettségét azokban a tudományos kérdésekben, amelyekben a törvényhozás vagy a kormány kéri. Változott a tisztségviselők elnevezése is, az alelnökből másodelnök lett, a titoknok­ból főtitkár. Egyértelműen fogalmazódott meg bizonyos fajta munkamegosztás, a főtitkár és az Igazgató Tanács által választott gondnok között. A főtitkár az Akadémia határozatai­nak „szellemi téren" a végrehajtója, a gondnok „anyagi téren". A báró Eötvös József, Arany János, Csengery Antal által alkotott alapszabály tartós­nak bizonyult. A stiláris és néhány részlet módosítástól eltekintve 76 évig volt érvény­ben. A kisebb módosítások a következők voltak. 1881-ben a nagygyűlés elé olyan javasla­tot terjesztettek, hogy a másodelnököt ne lehessen újraválasztani a következő ciklusra. Az alapszabályok az elnök választást úgy szabályozták, hogy az elegyes ülés választja az elnököt 3 évre, az újraválasztás lehetőségével. Ugyanez a szabály vonatkozott a má­sodelnökre is. A kialakult gyakorlat az volt, hogy mind az elnököt, mind a másodelnö­köt újra meg újra megválasztották. Az indítványt azzal indokolták, hogy számos olyan tagja van az Akadémiának, akik a másodelnöki funkciót jól be tudnák tölteni, a „vál­tozatosság elvének" érvényesítésével a felső vezetés szakmai összetételét is kedvezőb­bé lehetne tenni. A módosítást elfogadták, de nem iktatták az alapszabályokba, mert előbb az alapszabály-módosítás eljárását kellett szabályozni. így született meg 1882­ben egy új szakasz, amely az alapszabályok megváltoztatásának módját írta elő. 17

Next

/
Thumbnails
Contents