Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
„... Magyar Akadémia állittassék fel..." Bevezető tanulmány
Az ügyrendben közzétették azoknak a külföldi tudományos intézményeknek a névsorát, amelyekkel kiadványi cserekapcsolatot folytattak, illetve felsorolták azokat a hazai intézményeket, amelyeket az Akadémia kiadványai megküldésével támogatott. Az ügyrend részleteiben is érzékelteti azt a sokirányú szakmai tevékenységet, amely a szűkre szabott mozgástér és a fokozott állami ellenőrzés ellenére az 1850-es évek második felétől kibontakozott. 3. Az 1867-es kiegyezés jelentős változásokat hozott az Akadémia életében is. Az alapszabály módosítására 1865-ben kiküldött bizottság, amelynek eredeti feladata az volt, hogy tegyen javaslatot a levelező tagok számának meghatározására és az alapszabályok ilyen irányú megváltoztatására, 1867-ben azt javasolta, hogy a megváltozott viszonyok figyelembevételével az egész alapszabály átvizsgálására és új alapszabályok kialakítására kerüljön sor. Új bizottságot küldtek ki — osztályonként 2 — 2 tagot — és a szükséges változások irányát három vonatkozásban határozták meg: az Akadémia autonómiája, a tudóstestület és az Igazgató Tanács viszonya, az osztályok önállósága. Két évi előkészület, a javaslattevő bizottság átalakítása — a bizottságba fele arányban az Igazgató Tanács tagjainak bevonása — és nem kevés vita után 1869 áprilisában a nagygyűlés és az Igazgató Tanács elfogadta az új alapszabályokat, majd ugyanaz év júniusában a király megerősítette azokat. Az új alapszabályok (12.) megszüntették azokat a kötöttségeket, korlátozásokat, amelyeket az abszolutizmus, az idegen elnyomás kényszerített az Akadémiára. (Cenzúra, a politikai kérdések tárgyalásától való eltiltás, a főkormányzósági közvetlen beavatkozás.) Az Akadémia olyan önállóságra tett szert, amilyennel fennállása óta nem rendelkezett. Igen jelentős volt a változás, amely az Igazgató Tanács szerepkörében bekövetkezett. Megszüntették a Tanácsnak az elnök, alelnök megválasztásában betöltött meghatározó funkcióját. Az elnök, az alelnök, főtitkár megválasztásának joga az elegyes ülés hatáskörébe került, amelyet a tiszteleti, a rendes tagok és az Igazgató Tanács tagjai alkottak. De megváltozott az Igazgató Tanács összetétele is. Megszűnt az „igazgató tag" kategória. Az új alapszabályok szerint a Tanács 12 tagját az Igazgató Tanács, a másik 12 tagját az akadémiai tagok alkotta nagygyűlés választotta. A „békés átmenetet" úgy oldották meg, hogy ez a módosítás nem érintette az Igazgató Tanács már megválasztott tagjait. Az alapszabály azt is kimondta — lényegesen csökkentve a Tanács irányító szerepét —, hogy az Igazgató Tanács feladata az Akadémia anyagi ügyeinek az intézése, a szellemi ügyek az osztályokra tartoznak. Az Igazgató Tanács feladatait az alapszabály a gazdasági ügyek területén részletesen meghatározta és előírta számára, hogy havonta ülésezzen és évente részletes jelentésben számoljon be az Akadémia anyagi helyzetéről. Nőtt az osztályok önállósága. Az osztályok belső szervezetét is beiktatták az alapszabályokba, az osztályok a kapott pénzügyi keretekkel gazdálkodhattak. Az osztályokban szavazati jogot kaptak a levelező tagok is. Az osztályok megnövekedett szerepkörének szakszerű betöltését azzal is elő kívánták segíteni, hogy az osztályelnök mellett új tisztségviselőként megjelent a nagygyűlés által a rendes tagok közül választott osztálytitkár, aki az osztály ügyeinek előadója, szervezője, adminisztratív ügyeinek intézője volt és aki tevékenységéért díjazásban részesült. Bővült az osztályülések haló
