Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
„... Magyar Akadémia állittassék fel..." Bevezető tanulmány
A fentieken túlmenően az 1854-ben előterjesztett alapszabálytervezeten sok változtatást vezettek keresztül. Ezeket az Igazgató Tanács tudomásul vette. Kimaradt az a pont, ami a tervezetben szerepelt, de az 183 l-es alapszabályban nem, hogy „rendes tag a levelező tagok sorából választható". Visszaállították a régi alaprajzban szereplő, de a tervezetből elhagyott pontot: „Elnök, alelnök, igazgató és tiszteleti tagoknak a nekik juttatott kitűnő méltóság és állás szolgál fáradozásaik díjául." Kiegészült a szöveg az akadémiai bizottmányokról szóló résszel. Előírták, hogy az elnök felelős az alapszabályok pontos betartásáért, a pénztári számadást fokozottan ellenőrizni kell. Pontos, teljes jegyzőkönyv vezetést követeltek és a jegyzőkönyvnek 8 napon belüli felterjesztését a főkormányzóhoz. 1858. július 1-én fogadta a császár a báró Eötvös József vezette akadémiai küldöttséget. A császár megígérte, "vizsgálat alá véteti a folyamodvány egyes pontjait". Módosításra azonban nem került sor. Az udvar ragaszkodott az eredeti szöveghez. A császár feleslegesnek minősítette az Akadémia aggodalmát a magyar nyelv használata esetleges korlátozását illetően. Az Igazgató Tanács 1858. november 20-i ülésén tudomásul vette a császári döntést. A belügyminiszteri megerősítési záradékkal ellátott új alapszabályokat az Akadémia 1860 márciusában kapta meg a főkormányzóságtól. (10.) Ez az alapszabály kettős arculatával jól jellemzi a kort. Egyfelől tükrözi azt a hatalomtól való függőséget, azt a szorosan ellenőrzött mozgásteret, amit az országot tartományként kezelő hatalom engedélyezett, másrészt tartalmazza azokat a változásokat az Akadémia szervezeti felépítésében, amely a szakszerűbb tevékenység kereteit biztosította, legalizálta a kiépülés kezdetén lévő bizottsági rendszert. Ettől kezdve az intézmény elnevezése is a Magyar Tudományos Akadémia. Az akadémiai elnevezést használták már az 1830-as évek közepétől, de eddig a hivatalos elnevezés a Tudós Társaság volt. Ugyanígy általánossá vált az elnök és alelnök elnevezés. A két fajta „kisgyűlés" is hivatalos nevet kapott. Az osztályok által tartott ülés neve osztályülés, a valamennyi helybéli rendes tag számára kötelező részvétellel tartott ülés neve összes ülés lett. 1860-ban új ügyrendet (11.) is kialakított az AJcadémia. Az új ügyrend jelentős részeket vett át az 1845-ös utasító határozatokból. így pl. kisebb változásokkal az osztályokat és az osztályokhoz tartozó tudományterületeket, a tagok kötelességeit. De részletezőbbek az új ügyrendben a titoknoknak és a jegyzőnek a feladatairól szóló pontok. Az ügyrend részletesen meghatározta az osztályülések és az összes ülések rendjét. Ez a rend hosszú évtizedeken keresztül nem változott. Az ülések napja hétfő volt. A nyelv és széptudományi osztály ülését a filozófiai, a törvénytudományi és á történettudományi osztályok együttes ülése követte. Ezek után a következő hétfőn a matematikai és a természettudományi osztályok közösen tartott ülése következett, majd folytatódott az osztályok sorrendjében. Minden hónap utolsó osztályülése után tartották meg az összes ülést. Az osztályülések tartalmi meghatározása mellett praktikus tanácsokat, eligazításokat is tartalmazott az ügyrend az előadások előkészítésére, megszervezésére. Új fejezet foglalkozott az állandó bizottmányokkal. Konkrétan felsorolta a bizottmányokat és részletezte azok teendőit. Az ügyrend ezen részei részletes tájékoztatást adnak arról, hogy hogyan működtek ezek a bizottságok, milyen szakmai tevékenységet fejtettek ki. Szabályozta az ügyrend az Értesítő új megjelenési módját. Az osztályüléseknél említett három osztálycsoport szerint jelentek meg 1860-tól az Értesítő számai. Az adományok növekvő száma tükröződött az ügyrendnek jutalommal foglalkozó részében. Egyenként felsorolta a díjakat, azok feltételeit és az elbírálás módját. 15
