Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)
KÖNYVTÁR ÉS HAGYOMÁNY – LIBRARY AND TRADITION
F. Csanak Dóra forrásból származó állományába 1865-től kezdődően történt, ez valószínűsíti, hogy a Jakab Elek céduláin nyomokban felfedezhető kézirattári rend is már a beköltözés után jöhetett létre.) Használat Noha az egész tárgyalt időszakban nem volt érdemleges kéziratfeldolgozás, a használatot valamelyest mégis lehetővé kellett tenni. Ezen a téren nemcsak az Akadémiai Könyvtárban voltak nehézségek: éveken át panaszkodtak a kisgyűlésen, hogy a pesti nyilvános könyvtárak használata általában nehézkes, különösen az a kéziratoké. Az akadémiai kéziratok használatának egyik legkorábbi dokumentuma a Döbrentei Gábornál, mint a Nyelvemléktár szerkesztőjénél lévő lista eredeti és másolt nyelvemlékekről. A használat szabályozásáról először az 184l-es Névkönyv szól, amikor leszögezi, hogy az Akadémia tagjai térítvény mellett kölcsönözhetnek kéziratot, idegenek azonban nem. 3 8 Toldy 1848-as utasítása viszont éppen ellenkezőleg, csakis a helybeni használatot engedélyezi kéziratok esetében. 3 9 Megállapíthatatlan, milyen mértékű volt a helybeni használat; a kölcsönzésről viszont megmaradt az egykorú kimutatás, a téritvények, a visszavitelt sürgető lapok és listák az 1846-1862 közötti évekből. Mindez Hunfalvy kézírásával készült, aki eszerint már 185l-es könyvtárőri kinevezése előtt intézte a Könyvtár ügyeit. Ugyanez a nyilvántartás tartalmazza a könyv- és folyóiratkölcsönzéseket is, kéziratot természetesen jóval kevesebbet használtak, mint könyvet: 1846-ban 5,1850-ben ugyancsak 5, 1851 -ben 13 alkalommal 34 kéziratot, 1852-ben 8 alkalommal 23 kéziratot, 1853-ban 12 alkalommal 16 művet, 1854-ben 7 alkalommal 8 művet kölcsönöztek. A nyilvántartásban feltüntették a dátumot, a használó nevét, a kért mű adatait és jellegét (könyvek esetében a Teleki-könyvtárhoz, a Jancsó-könyvtárhoz tartozást, vagy hogy az Akadémia saját gyűjteményének darabja volt-e, kézirat esetén azt, hogy kéziratról van szó, néhány esetben pedig a korábban már említett számés betűkombinációból álló, az elhelyezésre utaló jelzetet), végül pedig a visszavétel dátumát. A nyilvántartás 16 esztendeje alatt 76 kölcsönző személy nevével találkozunk, ebből 13-an használtak kéziratokat is. Toldy 25 alkalommal 59 kéziratot kölcsönzött, Kazinczy Gábor 4 alkalommal 6 kéziratot, Hunfalvy Pál 4 alkalommal 8 kéziratot, Repiczky János 4 alkalommal 5 kéziratot, rajtuk kívül kölcsönzött Czech János, Döbrentei Gábor, Horváth Mihály, Vállas Antal, Wenzel Gusztáv stb. 50 Thoughts in the library "
