Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)
KÖNYVTÁR ÉS HAGYOMÁNY – LIBRARY AND TRADITION
Az Akadémiai Könyvtár Kézirattára: 1826—1865 Használtak eredeti kódexeket és másolatokat, Kazinczy Erdélyi leveleit, fordításait és misszilis leveleit, Cserei Mihály jegyzó'könyvét, Cornides Emditi Transilvani c. biobibliográfiai gyűjteményét, Faludi Ferenc verseit, Zrínyi-kéziratot, Blumauer Aeneisét stb. 4 0 Az előírások szerint csak az Akadémia tagjainak lett volna joguk a kéziratkölcsönzésre, ez alól azonban tettek kivételt: Szabó József soproni líceumi tanár pl. 1000 pengőforint óvadékot ajánlott fel, hogy megkapja kölcsön a Rohonci kódexet, amelyet szeretett volna megfejteni. A kisgyűlés úgy döntött, hogy nem kér óvadékot, mivel a tanár tiszta jelleme közismert. Neve valóban szerepel a kölcsönzők sorában. 4 1 Testületek is kölcsönöztek: Jósika Miklós, a Kisfaludy-Társaság nevében fordult az Akadémiához s kérte a Társaság népdalgyűjtésének kéziratait, mivel mint írta, - a Kisfaludy- Társaság készül kiadni a magyar népdalok és népmondák gyűjteményét. Az Akadémiától eltérően - amely nemesebb, csinosabb formában kívánta közreadni saját gyűjtését, hogy az „alnép" Ízlésére ezáltal jótékony hatással lehessen, - a Kisfaludy-Társaság úgy szándékozik publikálni őket, „mint azok jellemző valóságukban élnek" - ezért úgy gondolják, nem keresztezik az Akadémia célkitűzését, ha ők is felhasználják a gyűjtést 4 2 Maga az Akadémia is kölcsönzött kéziratot más intézményektől: elkérték pl. a bécsi csillagvizsgálótól Hell Miksa kéziratait, s Teleki József Reguly Antalt és Wenzel Gusztávot bízta meg az anyag átnézésével és kijegyzésével 4 3 A könyvtári kéziratok használatához hasonló módon szabályozta az 1860-as ügyrend a levéltárban őrzött kéziratok használatát is. A levéltáros joga és felelőssége volt leltárt vezetni a gondjaira bízott iratokról és térítvény mellett kölcsönözhetett belőlük, de kizárólag csak az Akadémia tagjainak. 4 4 Az 1865-ös beköltözéskor Hunfalvy elkészítette az új olvasóterem használatának szabályzatát. Ebben Toldy korábbi utasítása érvényesült: a használat kizárólag a közös olvasóteremre korlátozódott, ahol a kéziratok használói számára külön asztalokat állítottak fel. Kölcsönzést csak kivételesen, a Könyvtári Bizottság hozzájárulásával engedélyeztek 4 5 Már 1839-ben felmerültek az Akadémiára került kéziratokkal kapcsolatos jogi problémák. Fáy András és Vörösmarty Mihály készített „Vélemény a m. academia levéltárábani kéziratokról" címmel beadványt, amelyben az akadémiai pályázatok révén bekerült, nem jutalmazott kéziratok szerzői jogának problémáit vetették fel. Nézetük szerint az Akadémia csak a kézirati példány tulajdonosa, a műé a szerző. Megkülönböztetik az ismert és ismeretlen szerzők kéziratait: az elsők esetében, amennyiben nem adja ki művüket, az Akadémiának nincs joga másnak használatra odaadni, sem a szerző életében, sem halála után 40 évig, — kivéve, ha maga a szerző vagy örököse engedélyezi. „ Gondolatok a könyvtárban " 51
