Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)
KÖNYVTÁR ÉS HAGYOMÁNY – LIBRARY AND TRADITION
Az Akadémiai Könyvtár Kézirattára: 1826—1865 állásáról, arra hivatkozva, hogy a kultuszminiszter - történetesen szintén Eötvös József - kinevezte a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtára őrének, ezért a jövőben nem tudja ellátni kézirattári teendőit. Feldolgozómunka Az 1830-as években a segédjegyző és levéltárnok kötelessége volt a rábízott iratés kéziratanyag nyilvántartása. Minthogy azonban az 1859-ben készült ügyrend némi ingerültséggel úgy fogalmaz, hogy az Akadémia méltósága megkívánja, hogy „a levéltár is valahára rendeztessék" e téren aligha történt valami. Toldy 1848-as Utasítása az Akadémiai Könyvtár speciális vonásait figyelembe véve írta elő a kívánatos feldolgozást: a Teleki-könyvtárbeli kéziratokra - éppúgy mint a könyvekre is - rá kell nyomni a megkülönböztető bélyegzőt. A kéziratok a Könyvtáron belül külön osztályt képeznek. Külön katalógust kell készíteni róluk a cédulaformában készült alapcímtár nyomán (amely eszerint a kéziratokat is tartalmazta volna). A kéziratkatalógus legyen betűrendes, külön felvétel készüljön minden kötetes, a kisebb különálló és egybekötött darabokról. Ajánlja a nyelvek, írók és leírók neve szerinti, valamint a tudományszak, tárgy és kor szerinti mutatók készítését is, s végül kijelenti, hogy jó lenne a katalógust a Kézirattár részletes, kimerítő és kritikai leírásával együtt nyomtatásban is közreadni. 3 7 Mindebből persze igen kevés valósult meg. Igaz, a székházba költözés előtti idők feldolgozó munkájáról és felállítási rendjéről csak töredékes adatok maradtak fenn. Toldy jelzetként szám- és betűkombinációt ajánlott: a szekrény számmal, a polc betűjellel, a kötet helye a polcon pedig ismét számmal legyen jelölve. Az 1840-es évek használati nyilvántartásában ennél egyszerűbb jelzetek szerepelnek: 77B, 2D, 72E, 6H - tehát feltehetően a szekrényt jelölték számmal, a polcot betűvel, a pontos helyet a polcon már nem jelölték külön. Más - talán későbbi - jelzeteket őrzött meg a Jakab Elek által 1875-1891 között készült szakok szerinti helyrajzi katalógus Irodalmi Levelezés szakja: itt Jakab több esetben feltünteti a „régi jelzetet", amely egyszerű sorszám. Annyi állapítható meg belőle, hogy a Kézirattárban adott időpontban (feltehetően a székházba költözés körül vagy azt közvetlenül követően) szakjelzés nélkül, de nagyjából az azonos szakba tartozó kéziratok álltak egymás után, s nem különítették el az Akadémiára került s korábban a levéltárban őrzött anyagot a Telekikönyvtárból származó daraboktól, minthogy a folyamatos számsorban ezek vegyesen követik egymást. (A Teleki-könyvtár beolvasztása a Könyvtár más „ Gondolatok a könyvtárban " 49
