Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)
KÖNYVTÁR ÉS HAGYOMÁNY – LIBRARY AND TRADITION
F. Csanak Dóra tának tartotta, ezt ismerte el, amikor a Kresznerics-hagyaték részét képező numizmatikai gyűjtemény további gyarapításához külön pénzalapítványt létesített. Széchenyi István egy 1838-as levelében arról írt, hogy ha felállítják a Könyvtárat a Trattner-Károlyi házban, helyet kap majd benne a természettudományi gyűjtemény is. 2 0 Ásványok gyűjtésére maga az Akadémia is adott megbízást. 2 1 Utóbb tisztult a helyzet: 1851-ben a kisgyűlés úgy döntött, hogy a természetiek tárát nem tudják, de nem is kívánják felállítani, azt javasolták, cseréljék el az anyagát s ezen a módon is gyarapítsák a Könyvtárat. 2 2 A különféle gyűjtemények közül elsőként az éremtár feldolgozására került sor. Volt erre a feladatra megfelelő szakember Érdy János személyében, akit 1839-ben megbíztak a munkával s 1840-ben kinevezték a pénzgyűjtemény őrének. Bár Érdy a feldolgozást megfelelő segédletek híján nem tartotta könnyű feladatnak, időről időre jelentette a munkák előrehaladását s mikor 1857-ben elkészült vele, átadta 23 a leíró lajstromot és a gyűjtemény kulcsait Toldy titoknoknak. A könyv- és kézirattár kivételével utóbb minden más gyűjteményt átadtak a Nemzeti Múzeumnak illetve az egyetemnek, s bizottság döntötte el, mit adjon át s mit tartson meg az Akadémia 2 Toldy 1848-ban nyomtatásban is kiadott „Utasítás a m. academiai könyvtár tisztviselői számára" (Buda, 1848.) c. művében a gyarapításra vonatkozóan azt írta elő, hogy kódexet csak akkor vásároljanak, ha nagyértékű munka, magyar vonatkozású és jutányosán megkapható, újabb kiadatlan kéziratot pedig ugyancsak akkor, ha hazai vonatkozású, tudományos becse van, jutányosán megkapható — és ha van rá pénz. 2 5 Később Rómer Flóris, az első ténylegesen működő kézirattári őr 1861-ben tett javaslatot céltudatos kéziratgyarapításra, kizárólag a történettudomány kutatási szempontjait tartva szem előtt. A történeti bizottság kútfőkiadásainak céljaira és a hazai történelem megírására vállalkozó tudósok használatára kívánta összegyűjteni a történeti forrásokat. Három módot említett: 1.) eredetiek vételét, amit azonban drága s ezért elérhetetlen célkitűzésnek vélt; 2.) nemes családok és más tulajdonosok ajándékait és letétjeit, amit kívánatos gyarapítási módnak tartott, s végül 3.) hogy ugyanezek a tulajdonosok tulajdonjoguk megtartásával adják át irataikat az Akadémiának használatra és másoltatásra. Rómer javaslatát a kisgyűlés némi változtatással fogadta el. Egyetértettek az első pont megállapításával, sőt egyértelműen kijelentették, hogy a kéziratok vásárlását az Akadémia mindig is inkább a Némzéti Múzeum feladatának tekintette. Az ajándékozást vagy letétbe helyezést elvileg pártolták ugyan, de arra az időre kívánták halasztani megvalósítását, amikor az Akadémia székházának felépülte után tűz és más viszontagságok ellen biztosított helyiségekkel rendelkezik majd. A 3. ponthoz, a másoltatáshoz az elnök és az igazgatótanács utólagos hozzájárulásával 200 forintot ajánlottak fel. 2 6 46 Thoughts in the library "
