Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)
KÖNYVTÁR ÉS HAGYOMÁNY – LIBRARY AND TRADITION
Az Akadémiai Könyvtár Kézirattára: 1826—1865 A gyűjtemény elhelyezése Az iratok és kéziratok elhelyezése az egész tárgyalt időszakban problémákat okozott. A Társaság 1831 őszén kibérelte a mai Gresham-palota helyén álló Deron-ház I. emeletének egyrészét, ahol ülésterem és pénztár volt s egyúttal ott lakott a pénztárnok, Helmeczy Mihály is. A szükséges átalakítások még 1833-ban is folytak, amikor Toldy egy Teleki elnöknek szóló levelében aggodalmát fejezte ki a könyvek és levéltári iratok - köztük a kötetes kéziratok - elhelyezése miatt, amelyek egy a Helmeczy konyhájából nyíló helyiségben álltak. Ha Helmeczy elmegy hazulról, bezáija a lakást s így az anyag hozzáférhetetlenné válik. Ezt a szobát egyébként is nehéz megközelíteni, csak egy nyitott folyosón át lehet odajutni s távol is van az ülésteremtől, pedig az ülések idején gyakran van szükség valamilyen iratra. 2 7 1836-ban az Akadémia átköltözött a mai Petőfi Sándor utca 3. szám alatti Trattner-Károlyi házba (akkori címe Urak utcája 612 ill. később 453. szám volt), itt az első emeleten volt az ülésterem, a titoknoki hivatal, a pénztár és a levéltár. A levéltári anyag 1837-ben egyetlen szekrénybe szorult, s Toldy arra kérte az elnököt, hadd tehessen egy tölgyfaszekrényt az elnöki benyílóba s akkor a levéltár 28 két diófaszekrényben kaphatna helyet. Két évvel később Toldy az ülésteremben álló 3 szekrényt az előszobába és az ülésterem előtti írnoki szobába kívánta áttétetni, s úgy gondolta, hogy az időközben a Könyvtár számára ugyanebben a házban, az udvari szárny második emeletén bérelt négy nagyobb és négy kisebb szoba nem lesz elég a nagy könyvhagyatékok (Teleki-, a két Batthyány-, a Kresznerics-, Marczibányi-, Horváth Endre-könyvtárak,) a kisebb ajándékok és vásárlások, a kéziratok és folyóiratok kb. 70 000 29 kötetes állományának elhelyezésére. 1861 -ben a kézirat- és okmánytár, valamint az éremtár az egyik lezárt könyvtári szobában, külön volt már elhelyezve. 3 0 Az új székházban 1865 után a dunaparti szárny udvari szobájába került a kéziratgyűjtemény (amely a Könyvtár 1988-as kiköltözésekor a Gyarapítási osztály terme volt), de mivel már a beköltözéskor ott helyezték el a Könyvtár anyagának Archeologia és Újságok szakjait is, Rómer Flóris azt írta Arany Jánosnak, aki egy levél előkeresésére kérte, hogy „a rendezetlenség miatt, mely a szekrények hiányából származott és talán még sokáig fog tartani, emberi erőt felülhaladó munka egy levelet a halmazból kikeresni." 3 1 Ezen a téren tehát az új épületbe költözés sem jelentett azonnali megoldást. „ Gondolatok a könyvtárban " 47
