Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)

KÖNYVTÁR ÉS HAGYOMÁNY – LIBRARY AND TRADITION

Az Akadémiai Könyvtár Kézirattára: 1826—1865 levelet és irodalmi kéziratot vett nyilvántartásba,

1 ami a valóságban óriási számú és mennyiségű kéziratot jelentett. Más, az Akadémiára került könyvtárak is tartalmaztak kéziratokat, így a két Batthyány-könyvtár (a rohonci és a kisbéri) az átvevő Nagy Károly szerint „néhány becses kéziratot" is tartalmazott, a vétel céljából megvizsgált s végül meg is vett Jancsó-könyvtárhoz pedig négy láda kézirat tartozott.

2 Bár a Társaság már működése megkezdésekor célul tűzte ki bizonyos kéziratok megszerzését, ezt egyelőre konkrét munkálataihoz segédeszközül szolgáló darabokra korlátozta. Már az 1832-es nagygyűlésen elhatározták lappangó régi magyar kéziratok eredetijének megszerzését vagy lemásoltatását, hogy belőlük a nagyszótárhoz elavult, de jó magyar szavakat, régi magyar nyelvtani szerkezeteket és a kiejtésre vonatkozó adatokat nyeljenek.

3 Ugyancsak konkrét célkitűzéshez, a Döbrentei Gábor szerkesztésében kiadott régi magyar nyelvemlékek köteteihez gyűjtöttek eredeti és másolt kéziratokat. Ezek a kéziratok már 1833-tól kezdtek beérkezni az Akadémiára. Volt rá eset, hogy csak kölcsön kapták meg a köteteket lemásolásra, bár olykor az Akadémia megkérte a tulajdonost, ajándékozza oda az eredetit is, máskor - igen gyakran egyházi méltóságok, szerzetesrendek, protestáns egyházi testületek és magánemberek önként, felszólítás nélkül ajánlották fel a birtokukban lévő nyelvemlékeket. Kértek kölcsön másolásra külföldről is, pl. Münchenből, Lipcséből vagy Bécsből, ilyenkor József nádor vap^ István főherceg járt közben a kölcsönzési hozzájárulás megszerzése érdekében. A nyelvemlékek eredeti és másolt példányai a szerkesztés idején Döbrenteinél voltak, amint erről a levéltárban elhelyezett lista tanúskodik.

5 Amit nem tartott magánál, az a levéltárba került, a Könyvtár 1844-es megnyitása után pedig a Könyvtárban helyezték el azokat. (Az eredeti nyelvemlékek ma K 31 - K 114, a másolatok Ms 854 - Ms 919 és Ms 10.352 - Ms 10.357 jelzeten találhatók.) Ugyancsak az Akadémia működésének első éveiben kezdték el a külföldi könyv- és levéltárakban (utóbb magyarországi családi levéltárakban is) őrzött magyar vonatkozású kéziratos művek, oklevelek stb. másolását. Kezdetben anyagi okokból - az amúgy is külföldön lévő akadémiai tagokat kérték fel, hogy egyéb uticéljuk mellett végezzék el ezt a munkát is. Elsőként Petrovics Fridriket, Teleki László nevelőjét bízták meg 1833-ban ezzel a munkával, ő először listát készített a talált kéziratokról, ezek közül választotta ki a Történeti Osztály a legfontosabb, főleg a kiadatlan darabokat másolásra.

6 Petrovics már a következő évben, 1834-ben nagyszámú másolatot mutatott be a nagygyűlésnek. Az első másolatok Berlin, Kassel, Frankfurt és Darmstadt gyűjteményeiben készültek, de nemcsak nyugati országokban, hanem pl. Varsóban is folytak ilyen munkák, Gegő Elek 1836-ban a moldvai magyarokra vonatkozó másolatokat küldött be, utóbb pedig hazai levéltárakban is készültek kópiák. „ Gondolatok a könyvtárban " 43