Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)
KÖNYVTÁR ÉS HAGYOMÁNY – LIBRARY AND TRADITION
F. Csanak Dóra általános utasításai és konkrét rendelkezései is, de titkárként erejét lekötötte az Akadémia ügyeinek intézése, s noha vállalta a Könyvtár felállítását és lajstromozását, ezt csak alkalmi feladatnak tekintette. Megfelelő szakember híján sokáig nem volt lehetséges ezen a téren a széleskörű és koncepciózus célkitűzések szisztematikus aprómunkával való megvalósítása. A kialakuló kéziratgyűjteményt némileg tisztázatlan kettősség jellemezte^ a Társaság a lehető legszerényebb apparátussal indult meg, s gyűjteményeit is egy ideig a néhány tagú tisztviselői karnak kellett kezelnie. A hivatalos ügyintézés hivatalos levelek, jegyzőkönyvek, gazdasági és egyéb iratok - dokumentumai mellett a Társaság működésével kapcsolatosan létrejött kéziratos művek: pályaművek, bírálatra és kiadásra beküldött tudományos és szépirodalmi alkotások, a Társaság által tervezett és megvalósított különféle munkálatokhoz szükséges másolatok - a titoknoki hivatalhoz szorosan kapcsolódó levéltárba kerültek. A titoknok helyettese, a segédjegyző volt egyszemélyben a levéltárnok is, reá hárult a kéziratok gondozásának kötelessége. Hamarosan gyarapodni kezdtek a Könyvtár részét alkotó kéziratok is, önálló gondozójuk azonban még az 1844-es megnyitás után sem volt. A levéltárban őrzött kéziratok - legalább is részben - utóbb fokozatosan átkerültek a Könyvtár kéziratgyűjteményébe, de a párhuzamosság még jó ideig fennmaradt. Gyarapítás Az Akadémia voltaképpen már az alapításkor, 1826-ban nagy mennyiségű kézirat birtokába jutott a Szervita-téri Teleki-könyvtárban található, a Telekiektől és más, velük összeházasodott, elsősorban a királyfalvi Róth-családtól származó kéziratok révén: misszilisek, egyház- és iskolaügyi iratok, a Teleki-család tagjainak szépirodalmi és tudományos művei, valamint a velük kapcsolatban álló, általuk patronált írók, tudósok műveinek kéziratai alkották anyagát. Ezek közé tartoznak pl. Cornides kéziratos munkái, amelyek teljes könyvtárával együtt az 1790-es években vétel útján kerültek a Teleki-család birtokába. (Ez a kézirattömeg tulajdonképpen az alapító ág három részre szakadt családi levéltárának része volt: csaknem ugyanilyen jellegű anyagot tartalmaz az utóbb az Országos Levéltárba került ún. gyömrői Teleki-levéltár és a volt Erdélyi Múzeum levéltárával a Román Akadémia Kolozsvári Fióklevéltárában őrzött ún. kendilónai Teleki-levéltár is.) A Teleki-kéziratok azonban csak az 1844-es átvétel után kerültek ténylegesen az Akadémiára. Toldy ekkor 577 kötet, füzet és nyaláb kéziratot és 23 csomó 42 Thoughts in the library "
