Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

A két alma mater

54 jelenni, őmaga nem láthatta. — Közbevetőleg megjegyezzük, hogy Az én Gyuri bácsim végül 1911. ápr. 16-án jelent meg Az Újság hasábjain

1

3 — Az önképzőköri tevékenységről szólva Várdai megjegyzi, hogy MK egy darabig szerkesztője volt a Koránynak, »továbbá viselte, egyidejig a kör aljegyzői, helyettes könyvtárnoki majd főjegyzői tisztségét is. 1865. január 20-adikán hirtelen megszűnik tagja lenni a körnek, mégpedig nem közönséges módon: kizárták őt a tagok sorából.«

1

4 A kizárás okáról Várdai a következőket sorakoztatta fel: »Az szolgált nevezetesen rá okul, hogy több ízben megtréfálta egyes társait, akik ezen felmérgelődve, a kör tekintélyének aláásásával vádolták őt s meghozták a kizáró határozatot, apróságokért, melyeknek van ugyan valami nyers diákos ízük, de amelyekben a mókázó humorista próbálkozik már... megcselekedte, hogy idegen költők verseit szavaltatta társaival, mint az övéit, s azután jól mulatva fedezte fel nekik utólag tájékozatlanságukat; máskor átengedte a saját versét egy társának, hogy az azt mint az enmagáét adja elő. Egy harmadiknak gyönge dolgozatát szépen átjavította s ezért úgy védekezett, hogy a téma megtetszett neki, megérdemelte szerinte a kicsiszolást... Szóval a fiú, aki már pompásan ért a tréfához, olyanok markába került, akik nem értik a tréfát és elbántak vele. A kör ellene való eljárásának főoka az volt, hogy megírta egy Brózik Titusz nevű társának munkálatát s erre rájöttek. Soltz tanár ekkor a kör említett határozatához azt az óhajtását fűzte, hogy a jegyzőkönyv illető helyéről maradjon el a Brózik neve, mert nem méltó rá, hogy Mikszáthtal egy lapon megörökíttessék.. .«

1

5 Mint az alábbiakból majd kitűnik, a Várdai Béla rendelkezésére bocsátott selmeci anyag áll a legközelebb a valósághoz, Várdai tudta úgy közvetíteni a történeteket, ahogy azok alakulhattak, de vagy ő is szépített a dolgokon, vagy a rendelkezésre bocsájtott selmeci adatközlés volt tekintettel az országos hírű íróra. A kortárs monográfusok közül még meg kell említenünk Gyöngyösy László »Mikszáth Kálmán« c. 1911-ben, tehát az író halála után megjelent munkáját, amelyben röviden foglalkozik a selmeci évekkel. Az ő adatai pontatlanok. Azt írta, hogy MK »1867. év őszén iratkozott be a hetedik osztályba«.

1

6 Önképzőköri szereplése között megemlíti a »Gyuri bácsi« [sic!] c. »deákos modorban írt« elbeszélését és azt, hogy »főjegyzőnek választották az 13. MKÖM 28. köt. 221 -227.1. és Bisztray Gyula jegyzeteit 334 - 338.1. 14. I. h. 44 - 45.1. 15. I.h. 45 - 46.1. 16. I.h.30.1.