Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Politika — közélet — újságírás
322 közvéleménnyel című, általános jellegű, írói eszközökkel állítja elénk az álmában nagy nehezen megtalált öregurat, a Közvéleményt, aki már nem foglalkozik semmivel, a közelgő választások ügyét is három leányára bízza, akik közül a legszebb vak volt, a középső túlcicomázottan hiú, a harmadik csúf volt és kapzsi. 3 0 Mikszáth másik képzelt riportja a máj. 13-án megjelent párbeszéd egy „ángliussal" címet viseli, és a publicisztika eszközeivel ironikusan azt a kérdést poentírozta, hogy sem a kormánypárt, sem az ellenzék nem a fővárosba összpontosította erejét, hanem vidéken léptette föl vezető politikusait. A főváros tíz kerületéből nyolcban a középszer emberei vetélkednek a mandátumért, egyik-másik esetben még az „ellenjelölt" is ismeretlen kormánypárti férfiú. Mindezeket a tényeket egy képzeletbeli angol konzervatív újságíróképviselővel folytatott kigondolt beszélgetés formájában írta meg Mikszáth. A választási előkészületek idején, május derekán nyílt meg a fővárosban, a városligeti Iparcsarnokban az „erdélyi bazár", amelynek az volt a célja, hogy biztos piacot keressen erdély ipari, de különösen háziipari termésének. Mint székelyföldi kerület várományosa, Mikszáth meleg hangon írt az eseményről. Tárcája bevezetőjében jelezte a székelyeket szorongató gazdasági nehézségeket, és a háziipar produktumaiban látta a gazdasági problémák fokozatos megoldásának módját. Ennek a cikknek kézirata fennmaradt 3 1 és a kézirat-variáns őriz egy olyan kihúzott mondatot, amely megörökítette az erdélyi képviselőjelölt, Mikszáth Kálmán indulatát. A cikknek egyik mondata után, amelyben a székelység nehéz anyagi helyzetéről és gazdasági elzártságáról szólt, a következő megjegyzést tette: „Csodálatos, hogy éppen ilyen viszonyok közt kezdik hangoztatni, hogy csak »helyi embert válasszunk képviselőnek«. Rossz jelszó az éppen annál a népnél, mely mostoha viszonyai" — a gondolat itt megszakadt, az önkontroll kihúzatta az újságíró Mikszáthtal a képviselőjelölt Mikszáthot foglalkoztató gondolatot. Az utalás a kolozsvári Ellenzéknek a fentiekben idézett, helyi jelöltre vonatkozó hadakozására akart reagálni. Mikszáth jobbnak látta mellőzni még ezt a megjegyzést is, megtartani az addig megőrzött és a továbbiakban is megtartott kívülállását. Még a májusi hónapban is ülésezett az országgyűlés. Mikszáth a tárgyalásokról - ha nem is mindegyikről, mert egyre több volt a formális ülés beszámolt olvasóinak. A máj. 1-\A t. Házból c. karcolatának ,A jelöltség lázáról" 30. Jubileumi kiadás 45. köt. 76 - 84. 1. - Rubinyi a megjelenés idejét tévesen 1885. ápr. 8-ára tette, helyesen 1887. ápr. 8.; a MKÖM 38. köt. 133-139. 31. OSZK Kézirattára, Fol. Hung. 2169A 153-154 folio. A cikk különben a Pesti Hírlapban jelent meg 1887. máj. 12-én.
