Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Politika — közélet — újságírás
323 alcímű, bevezető részében a képviselőkön tapasztalható nyugtalanságról elmélkedett: „Kevesen érzik már a képviselői állás méltóságteljes nyugalmát, csak a jelöltség izgalmait. Nincsenek többé honatyák, csak honvőlegények. S nem szűz a mátka, akivel jegyben járnak, hanem mindenik egy-egy kacér özvegy menyecske, aki csal és csalatja magát. A szegény jelöltek valóságosan tűkön ülnek: a legkényelmetlenebb érzés a világon. Akinek ellenjelöltje van, az ellenjelöltjétől fél, akinek még nincs, az attól fél, hogy lesz. Mindenki fél ", és még vagy másfél hasábon ecseteli a várakozás izgalmait, a váltakozva érkező jó és rossz hírek felemelő vagy lesújtó hatását. Május 25-én ült össze utoljára az 1884 nyarán megválasztott parlament. E tényt Mikszáth karcolata címében is kifejezte: Az utolsó ülés. Az ünnepélyes ülésszakzáráskor is arról számolt be olvasóinak, hogy „a képviselők még egyszer beültek a padokba, érzékenyen megbámulván a saját névjegyeiket az ülőhelyeiken, azután felnyitották fiókjaikat, kiszedvén azokból bajuszpedrőiket, Szitányi Bernát a cukkedlijét, György Endre fogkeféjét — egyszóval, aki mit rejtegetett..." A záróbeszédek sorra elhangzottak, a képviselők elbúcsúztak egymástól: " — A viszontlátásra! - hangzott fel itt is ott is, többnyire síri hangon. Még ott zsibongtak kóvályogtak egy darabig a folyosón, az előcsarnokban, míg egy óra után elszállingózának egyenkint. A kapus közömbös arccal nézte, míg az utolsó fogat elrobogott, míg az utolsó alak is kicammogott." A parlamenti ülésszak véget ért, megkezdődött a választási hadjárat döntő szakasza. IV. A hosszúra nyúlt előjelözés ideje két héttel a választások megkezdése előtt véget ért. A szabadelvű kör 1887. jún. 7-i, ilyefalvi értekezletéről Mikszáth lapja, a Pesti Hírlap a következő hírt közölte június 8-i számában, a 4. lapon. „A mai nap táviratai" rovatban: „Sepsiszentgyörgy, jún. 7. (saját tudósítónk távirata.) Az ilyefalvi választókerület szabadelvű párti választói ma délután 4 órakor, Nagy Károly pártelnök elnöklete alatt népes értekezletet tartván Ilyefalva községházában, Kiss Lajos étfalvi református lelkész indítványára Mikszáth Kálmánt egyhangúlag nagy lelekesedéssel kiáltották ki országgyűlési képviselőjelöltül." A Székely Nemzet 1887. jún. 9-i számában, az újság első lapján részletesen beszámolt a jelölés menetéről. Ezt a közleményt átvette a Pesti Hírlap is, és jún. 11-i számában, a 2. lapon teljes terjedelmében közölte a sepsiszentgyörgyi lap beszámolóját. Mikszáth jelölésére vonatkozó része a következő:
