Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Politika — közélet — újságírás
313 lehet, hogy nincs. De van több, mert én egy egységes pártot fedeztem fel a pártban, amelynek minden tagja egy ugyanazon célra tör. E párt a kimaradottakból áll, akik itt ülnek most köztünk (Polónyi, Hegedűs Károly, Pázmándy Dénes) s akiknek van elismert vezérük: Eötvös Károly. (Zajos derültség) ..." A cikk még megjegyzi, hogy a derűs társaság éjfélig maradt együtt. 1 8 A szotyori és a pesti, a kormánypárti és függetlenségi párti névnapi együttesben való részvétel más-más eredetű volt: de egy bizonyos — és erre Bródy sorai szolgáltatnak bizonyítékul — 1886 elejétől Mikszáth Kálmán már azok közé tartozhatott, akiket számításba vettek a következő, 1887-es képviselőválasztás jelöltjei között. II. Mikszáthnak a Székely Nemzetben való írói jelentkezéseiről már előbb szóltunk. A képviselőjelöltség felé a döntő lépésre 1887. február végén került sor. De ezt megelőzően fennmaradt Mikszáthnak egy Málik Józsefhez intézett levele, amelyet azzal kezdett: „Kedves barátom! Törik, szakad, megyünk József napkor", majd arra kéri a Székely Nemzet szerkesztőjét, hogy küldje számára rendszeresen a lapot. A képviselőjelöltség ügyéről viszont a következő két mondat beszél: „Bálint bátyánknak [Császár Bálintról van szó] írtam, hogy az furcsán venné ki magát (Tanárky miatt), ha mi kezdenénk itt a mozgalmat. Ott kell annak nálatok kezdődnie." Tanárky Gedeon államtitkár az 1884-87-es ciklusban az ilyefalvi kerület megválasztott szabadelvű párti képviselője volt. A különböző megbízásos ügyekre való kitérés után Mikszáth a levelét a következőkkel zárta: „A lapot, kérlek alázatosan, okvetlenül haza címeztesd nekem (nem a redakcióba.) Képzelheted, milyen érdekes olvasmány lesz az most nekem egy darabig. A viszontlátásig!" 1 9 A Málik Józsefnek írt levél bizonyítja, hogy 1887 elejére már megvolt az elhatározás a jelölésre. Mint a levélből kitűnik, szervezési és technikai részleteket kellett személyesen tisztázni. A levélben ígért viszontlátás nem a szerkesztő névnapján, hanem Károly napkor következett be: újabb névnapi meghívást kapott Mikszáth Szotyorba, Nagy Károlyhoz. Erről a Székely Nemzet 1887. márc. 1-i száma a következőképp számol be: "Díszes lakoma volt szombaton este és vasárnap délben Nagy Károlynál Szotyorban, hol a háziúr névnapjára (a »szabadelvű-párti naptár« szerint) mintegy 5018. „Egy politikai jellegű névnap" Pesti Hírlap 1886. márc. 26. 85. sz. 2.1. 19. MKÖM 25. köt. 18-19.1.
