Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Politika — közélet — újságírás
314 en gyűltek össze a vidék legelőkelőbb férfiai közül. Az estélyen részt vett Beksics Gusztáv és Mikszáth Kálmán is, kik szombaton este érkeztek meg Brassón át, s a vasárnap esti vonattal vissza is utaztak Budapestre. Ott volt a díszes társaságban többek közt: Potsa József főispán, báró Apor Gábor alispán, báró Rauber Ottó, báró Szentkereszthy Béla, Künnle József, kir. tanácsos stb. A gazdag lakomát szellemes pohárköszöntők fűszerezték, s a házigazdán kívül szép felköszöntők mondattak Tisza Kálmán miniszterelnökért, Potsa József főispánért, Beksicsért és Mikszáthért stb." A Szotyorba meghívottak személye és közéleti rangja arra mutat, hogy ez alkalommal a közelgő választások is nagy szerepet játszhattak a találkozón. De a kolozsvári függetlenségi párti lap, az Ellenzék gyors reagálása is erre utal. „Képviselő látogatása" címmel beszámol Beksics és Mikszáth útjáról, majd megjegyzi: „... Hogy jól ettek és ittak, arról tudomásunk van, de hogy a képviselő úrnak a látogatása alkalmával a haza vagy a választók érdeke másképpen lettek szolgálva, arról hallgat a krónika. No, dehát ebéd volt és ez a lényeg." 2 0 A Székely Nemzet azonnal replikázott. „Valami fáj az »Ellenzék«-nek. Egész bizonyossággal nem lehet tudni: de nagyon fáj neki valami... azt szeretné tudni: minő összefüggésben van Károly napja a haza érdekeivel? Vígasztalhatatlanok vagyunk, hogy a föladott rébusz megfejtésével nem szolgálhatunk. Gyanítjuk különben, hogy az »Ellenzék« nagyobb összefüggést látna a haza érdekeivel abban a körülményben, ha csupa Miklósokat írna be a keresztelő pap a matrikulába?" 21 — Meg kell jegyezni, az Ellenzék szerkesztője Bartha Miklós volt, reá utal az idézett utolsó mondat. A Székely Nemzet és az Ellenzék csatározása idején, valószínűleg március elején, Mikszáth újabb levélben sürgette Málik Józsefet a lap rendszeres küldésére, és egyben egy kis híranyagot csatolt a levélhez. „Itt küldöm ezt az újdonságot, ha netalán elkerülte volna figyelmeteket, hogy közöljétek valami alakban." A hír arról szól, hogy Mikszáth A dzsentri-fészek c. elbeszélése Horn Ede fordításában megjelent a „Temps" hasábjain. A közlemény a Székely Nemzet 1887. márc. 8-i számában a napi hírek között jelent meg. Tehát ennek alapján megállapítható, hogy a levél 1887. március 4. körül keletkezhetett. Folytatva Mikszáth sorait, a közleményre vonatkozó mondat után megjegyezte: „Most már nagy fontosságú a ti lapotok rám nézve, hogy mit közöl s hogy hébe-hóba emlegetésbe hozza nevemet." E mondat után különböző információk következnek, majd a záró bekezdés a 20. 1887. márc. 7. 53. sz. 3.1. 21. 1887. márc. 10. 2.1.
