Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

281 irányában, hogy a vizsgálati iratokat és a vizsgálati titkokat egy, az antiszemita agitációnak szolgáló hírlapban közzétette, és így az igazságszolgáltatás menetét nemcsak egy társadalmi agitációnak behatása alól meg nem óvta, de éppen a felzaklatott szenvedélyeknek és a tömegek vak ösztöneinek szolgálatába adta? 4. Utasította-e az állami főügyészséget, hogy a Bary József vizsgáló bíró működéséről közzétett, a legnagyobb mértékben kompromittáló, a hivatalos becsületet mélyen érintő adatok miatt az »Egyenlőség« című hetilap ellen a sajtópert megindítsa? 5. Nem tartja-e szükségesnek, hogy mint ilyen a társadalom és állam legfőbb jogi érdekeit károsító, az igazságszolgáltatás hitelét veszélyeztető sérelemnek és mulasztásoknak jövó meggátlására a tiszaeszlári bűnügy oly törvényszék kezeibe tétessék le, mely az eddigi eljárás felelőssége által nem érintve és menten a helyi szenvedélyeknek befolyásától, az elfogulatlan igazságszolgáltatást biztosíthatja?«

27 Pauler Tivadar a hozzá intézett interpellációra csak jó két hét múlva válaszolt. Közben zajlott le a parlamentben november 25-én és 26-án a Heves vármegye által benyújtott kérelem feletti vita, amelyben a megye antiszemita röpiratok elkobzása ellen tiltakozott. E két napig tartó vitában összecsaptak az ellentétes erők, az antiszemita képviselők sorra egymás után szót kértek, a függetlenségi pártiak pedig oppozíciós szempontból fogták fel a belügyminiszteri rendelkezést.

28 Ilyen előzmények után hangzott el nov. 27-én Pauler Tivadar válasza Mezei Ernő interpellációjára. Az öt kérdésre külön-külön válaszolt az igazságügyminiszter. Bary vizsgálóbírói megbízását azzal indokolta Pauler, hogy a nyíregyházi törvényszék elnöke annyira »hitetlennek « találta az ügyet, hogy elegendőnek tartotta az aljegyző kiküldését. »Később az ügyek fordulatával, a közérdeklődés felkeltével, többé, úgy mondja [a nyíregyházi törvényszék elnöke], nem ruházhatta át másra, nemcsak hogy a vizsgálatnak szálai, melyek az illetőnek a kezében voltak, az átruházás által meg ne szakadjanak, össze ne bonyolíttassanak, hanem azért is, mert ő a legnagyobb gyanúsításoknak tette volna ki magát, hogyha a vizsgálatot később másra bízza.«

2

9 Scharf Móric helyzetét is jogilag megmagyarázta: előzetes letartóztatása csak néhány napig tartott, utána [a] nyíregyházi törvényszék megkereste »Szabolcs vármegye alispánját, hogy ezen fiúnak elhelyezésről gondoskodjék. Addig pedig, míg az alispán nem intézkedett, a királyi ügyésznek hozzájárulásával nem ugyan fogva, nem is a fogházi szabályok alkalmazása mellett, de ott a fogház udvarán azon helyiségben, hol a fogházőrők vannak elhelyezve, tartatott. Az alispán hellyel nem rendelkezvén, megkereste az ügyészséget, hogy a fiú ott 27. KNapló, I. h.91.1. 28. KNapló, I.h. 248 - 278.1. 29. KNapló, I. h. 294.1.