Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

272 volna, a vizsgálatból kirekesztették, mivel zsidó lévén az illetékesek megbízhatatlannak találták. A nem törvényszéki szakértőkből összeállított boncplók a jelenségek és tapasztalatok megfogalmazása során több esetben nem fogalmaztak egyértelműen, így jegyzőkönyvük több ízben félreértést okozott, amit a vérvád értelmi szerzői a maguk számára igyekeztek kihasználni. A tetem korára, testi fejlettségére vonatkozó megállapításaik bizonytalanok voltak, a szőrzet hiányának észlelését feltüntették, de okát nem vizsgálták, nem vették figyelembe, hogy a hulla felhámja — a vízben való huzamosabb tartózkodás következtében - lemállott, nem vették észre, hogy a köröm levált, s csak a körömágy maradt meg, és a körömről tett megjegyzéseik tulajdonképpen a körömágyra vonatkoztak. A felszínes vizsgálat eredményeként azt a véleményüket fejezték ki, hogy a tetem már a vízbe kerülésekor élettelen volt, halálának közvetlen oka tüdővész és májzsugorodás által okozott általános vérszegénység volt. Az elkészült jegyzőkönyv kategórikus volt, nem latolgatták a lehetőségeket, nem állítottak fel alternatívákat. Az alapos szakértelem hiánya, valamint a felületes vizsgálat szülötte a hírhedtté vált jegyzőkönyv. A boncoló orvos által feldarabolt hullát nem koporsóba, hanem egy keserűvízládába gyömöszölték, és a falu katolikus temetőjében földelték el. A szélsőséges reakció már ekkor tisztában volt azzal, hogy a holttest alapos és beható kórbonctani vizsgálata döntő hatással lehet - és mint a továbbiak folyamán kitűnik: lett is — a vád kimenetelére. Ezért iparodtak minél hamarabb pontot tenni a csonkafüzesi hulla ügyére és mielőbb átadni az enyészetnek, hogy ez a nagyjelentőségű bizonyíték - megsemmisülése következtében — ne lehessen argentum a rágalomban kételkedők, a vérváddal tárgyi dokumentumok alapján szembeszegülök kezében. A csonkafüzesi hulla ügyében folytatott vizsgálat gyors lezárása, az »ismeretlen« holttest hipotézisének boncolási jegyzőkönyvvel való legalizálása a Bary által vezetett vizsgálatnak új területekre, új gyanúsítottakra való kiterjesztését vonta maga után. Baryék úgy okoskodtak, hogy miután a hullát a rutének fogták ki a folyóból, nekik is szerepük lehetett az egész »bűnügyben«, valószínűleg megvesztegették őket. Ennek megfelelően Bary nyomban kiadta a parancsot: el kell fogni a rutén tutajosokat. Június 23-án Kőtelek közelében a pandúrok elfogták a három tutaj egész személyzetét, előbb Szolnokra, majd onnan Nyíregyházára szállították őket. Június 28-tól július l-ig valamennyit kihallgatták. A tutajosok vallomásai között Bary semmiféle ellentmondást nem tapasztalhatott, pedig azonnal elkülönítették