Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

MIKSZÁTH KÍSÉRLETEI A PARLAMENTI KARCOLATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE A Magyar Sálon 1884. októberi számának 111. lapján »Az első füzet tartalma* cím alatt Mikszáth írásáról a következők olvashatók: »Mikszáth Kálmán a mi képviselőházunkról ír pompás karcolatot. Ezt a karcolatgenre-t ő honosította meg a „Pesti Hírlap"-ban, hol azok közkedveltségűekké váltak. Egy-egy odavetett vonással élethűen eltalálja embereit, s ő ugyanazt a szerepet végzi az irodalomban, mint Jankó a humorisztikus lapokban. E rovatot — most, hogy a képviselőház összeül - meg fogjuk honosítani a „M. Salon"-ban és minden füzetünk érdekes illusztrált karcolatokat fog közölni a parlamentről.« A szerkesztőség szövege két szempontból figyelemre méltó: mindenekelőtt egyértelmű tanúbizonysága annak, hogy a Mikszáth által kialakított parlamenti karcolat műfaja és formája, amellyel 1881 őszétől - az akkori választásokat követően - nyomon kísérte a képviselőház tevékenységét, az eltelt három év folyamán osztatlan sikereket aratott, az olvasóközönség szívesen látta írónk tolmácsolásában a parlament mindennapi tevékenységét. A másik körülmény, a nagy siker arra késztette a szerkesztőségeket, hogy hasonló csemegével szolgáljanak olvasóiknak. A Magyar Sálon szerkesztőségének fent idézett közleménye e szándék megvalósításának tanúbizonysága. írónk A mi kéviselőházunk c. cikkével igyekezett eleget tenni e felkérésnek. Az említett közlemény szövegéből ugyan nem tűnik ki egyértelműen, hogy mindig írónkkal kívánták-e az »érdekes illusztrált karcolatokat« elkészítettni, de a kommentár hangvétele, Mikszáth személyét és szemléletét elismerő fordulata kétségkívül azt a szándékot jelezte, hogy az ő írásaival akarták olvasóikat hónapról hónapra tájékoztatni, és egyben szórakoztatni. De ezt jelzi a karcolat szövege is: Mikszáth mintegy bevezetőt kívánt adni a továbbiakhoz, ezért mutatja be olyan intenzíven a helyszínt, a parlament épületét, a tanácskozótermet, a folyosót, a büfét és a képviselői tevékenység egyéb szerves tartozékait. A szerkesztőségnek és írónknak ez a szándéka azonban nem valósult meg: a Magyar Sálon októberi számában közzétett A mi képviselőházunk c. írást nem követte több Mikszáth karcolat a folyóirat hasábjain. A szerkesztőségi ígéret azonban úgy-ahogy megvalósult: a következő számokban más szerzők tollából közöltek beszámolókat a parlament életéről. Ezek a következők: 1884. novemberi számban »Egy elveszett levél« címmel szignó nélküli cikk jelent meg az új parlament