Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

232 pótadót kivető törvényjavaslatot, de az 1883-as évben igen jelentős törvényjavaslatok is napirendre kerültek. Az év tavaszán tárgyalták meg a még Eötvös József által kezdeményezett középiskolai törvényjavaslatot, és az év végén vitatták meg az ugyancsak másfél évtizede húzódó polgári házasságról szóló törvénytervezetet. Mind a két téma több hétig állta a támadások tüzét, a középiskolai törvényjavaslatot a főrendiház elfogadta, a polgári házasságról szólót két alkalommal is visszautasította, és csak egy évtized múlva, Tisza Kálmán bukása után, a Wekerle-kormány idején fogadták el, 1894-ben. A kritikai kiadás említett három darabja, a 65., 66. és a 67. kötet az 1882. december eleje és 1883. december vége között eltelt tizenhárom hónap parlamenti karcolatát és egyéb publicisztikai írását tartalmazza.

1 Ez a mennyiség a parlament két őszi és egy tavaszi ülésszakának anyagát öleli fel. E három szakaszról Mikszáth összesen százharminckét karcolatot írt. Tehát a tizenhárom hónap terméséből összegyűjtött parlamenti írások száma több mint másfélszerese annak, amit 1892ben maga Mikszáth Kálmán tett közzé a Légrády Testvéreknél megjelentetett Országgyűlési Karcolatai című kötetében. Ez nem csupán mennyiségi arányokra vet fényt, hanem ami ennél sokkal fontosabb, módot ad arra is, hogy bepillanthassunk a parlamenti karcolatok szerzőjének műhelytitkaiba is. A t. Házból című karcolatokat egybegyűjtve mi magunk is — mint Mikszáth egykorú újságolvasói — napról napra nyomon követhetjük a parlamenti élet csendes hétköznapjait, időnként kedélyeket és hangulatokat egyaránt felkorbácsoló vitáinak hol a felszínen kavargó, hol pedig valódi viharokat kiváltó összecsapásainak a szatíra torzító lencséje segítségével bemutatott világát. Mikszáth ironikus szelleme irányítja figyelmünket a fontosabb mozzanatokra, a jelentéktelen események mögött meghúzódó mélyebb összefüggésekre, a magát hangosan fontosnak feltüntető események jelentéktelenségére, a mellékesen elhangzott félmondatok jelentős hatására. A t. Házból című karcolatok nem csak az események ironikusan kritikus tolmácsolói voltak, hanem a képviselőket is megfosztották vélt méltóságuktól. Mikszáth finom észrevételeivel érzékelhetővé tette a képviselői habitus mögött meghúzódó szellem igazi értékét, a képviselői padból elhangzó nézetek és állásfoglalások erkölcsi erejét. Mikszáth nem illúziórombolásra készült, nem az volt a célja, hogy feltétel nélkül a gúny torzító eszközével csökkentse a tekintélyeket. Az érvet, a szellem igazi fényét még a saját nézeteivel szöges elentétben állókban is tisztelettel elismerte, és e véleményének karcolataiban egyértelműen hangot is adott. 1. A tanulmányban a Mikszáth Kálmán Összes Művei köteteit MKÖM rövidítéssel jelzem, ezután feltüntetem a kötet, ill lapszámot.