Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

173 azt írja: »született 1812-ben.« A végleges átdolgozáskor Mikszáth a téves adatokat kijavította. Arra a tényre, hogy a Jókai-ismerőkkel folytatott levelezése milyen adatok birtokába juttatta, a széleskörű levelezés egyik fennmaradt darabja tájékoztat. A második kötet próbapéldányával kapcsolatban Enyedi Lukácsnéhoz 1906. szeptember 11-én írt, már említett levelében olvashatjuk a következőket: »A Jókaira vonatkozó megjegyzések örömet okoztak. Nincs azokban most annyi kifogásolható, mint az első kötetnél, ahol hasznosak voltak, de ezekben is van egykét értékes hely, mint pl. ahol a Jókai mindenki iránt bizalmas tegezéséről fűz megjegyzéseket. Ez olyan okos, mintha nem is asszony magyarázná, de egy nyugodt bölcs. Ezek bár idegen tollak (a méltóságos asszonyéi) beveszem e kötetbe...« A változtatás mértékéről sajnos pontos képet nem tudunk nyújtani, mert a második kötet próbapéldányai az idők folyamán elkallódtak, de az tény, hogy a MKÖM 19. köt. 135 : 26 - 136 : 33 soráig terjedő részben Mikszáth részletes elmefuttatást írt a Jókai kedvelte tegezésről. A plágium-vád A Jókai-életrajz megjelenését követó első három hónapban a napilapok és az irodalmi folyóiratok kritikusai elismeréssel írtak Mikszáth új művéről. A szakfolyóiratok közül elsőnek a Budapesti Szemle 1907. márciusi számában részletes és hosszú bírálatot közölt a könyvről. A kritika irányát Gyulai Pál idézett levele már körvonalazta: irodalomtörténeti és esztétikai szempontból marasztalta el Mikszáthot, a Jókai-életmű értékelésében következetlenséget látott, a kor bemutatását felületesnek tartotta (a kritika szövegét 1. MKÖM 19. köt. Irodalom fejezetében). Két hónappal a Budapesti Szemle kritikája után egy másik szakfolyóiratban, az Egyetemes Philologiai Közlönyben jelent meg ismertetés Mikszáth könyvéről, Kiss Imre aláírással a folyóirat 1907. májusi, 5. füzetében, az 507-513. lapon. A cikk szövegét az alábbiakban közöljük. A bírálatban feltüntetett lapszámok az 1907-es kiadásra vonatkoznak, mi szögletes zárójelben közöljük a MKÖM megfelelő lapszámait. »Nem minden meglepetés és kétkedés nélkül vettük kezünkbe e művet. Először azért, mert még nagyon korainak tartottuk az időt arra, hogy Jókairól életrajzot lehessen írni anélkül, hogy az elfogultság nagyító üvegén keresztül torzalakká váljék, másodszor pedig azért, mert éppen Mikszáth tollából ered, Jókai tanítványától, s az ő irányának mintegy folytatójától, kinek regényei is — elbeszélései kevésbé — körülbelül a mester fogyatkozásait mutatják, csakhogy