Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
A két alma mater
11 Az egyesülés évében megjelent oktatási és nevelési elvek azonban nemcsak az 1854-es esztendőre vonatkoztak, hanem egészen a kiegyezés koráig. 11 Az iskolai törvények pedig — némi módosítással - egészen az 1890-es évek elejéig érvényesek voltak. 1 2 Az iskola életében 1857-ig, Mikszáth Kálmán rimaszombati diákéveinek kezdetéig - sőt az ott eltöltött évek során sem - szinte semmi változás nem következett be. Csak a tanári karban zajlottak le személycserék. 1855-ben Dlhányi Zsigmond, Szomolnoky István eltávozott, helyükbe Miklovics Györgyöt és Tóth Józsefet választották, 1858 elején pedig Gáborhelyi Endrét meghívják segédtanárnak. A tanári karban történt változások okáról ma már semmit sem tudunk, de nagyon valószínű, hogy az iskolának az önmaga elé tűzött magas tanár-eszményének nem feleltek meg maradéktalanul. Ezt a feltételezést alátámasztja az a tény is, hogy az elkövetkezó másfél évtizedben a tanári testület változatlan maradt. 1857-ben a rimaszombati egyesült protestáns gimnázium tanári karának tehát következők voltak a tagjai: Baksay István „szaktanár" (földrajz, történelem, mennyiségtan), Fábry János „természetiek tanára", Miklovics György, Severlay Kár oly, Szer e ml ey Károly, Terray Károly tanárok, Gáborhelyi En dre segédtanár és Tó t h József rajztanár. Ez a tantestület fogadta és tanította a rimaszombati iskolába lépő gyermek Mikszáthot. A névsor a mai olvasónak már nem sokat mond, hiszen a tanári munka eredménye csak a növendékekben él tovább, lényük feloldódik a tananyag előadásában, oktatásában. Ezt a folyamatot nem őrzi semmilyen könyv, még a visszaemlékezések is csak halovány visszfényét nyújtják az egyéniségnek. És a rimaszombati professzorokról csak töredékes szavak és utalások maradtak ránk. A szerte szórt adatocskákból kitűnik, hogy az iskola tanári kara két rétegből tevődött össze. Kisebbik részük, név szerint Terray Károly, Baksay István és Miklovics György, a XIX. század első évtizedeiben született. Férfikoruk első lépéseit a reformkorszak pezsdülő szellemi 11. Az 1854-ben kifejtett pedagógiai célkitűzést Terray az 1860-ban közreadott jelentésében szinte szó szerint megismételte: „A fegyelem szigorát az atyai kíméletes gondosság enyhfté, melynek feladata vala különbséget tenni a fiatal elme könnyelműsége s a rossz indulat kihágása között, s mely inkább felvilágosította az ifjút és megelőzte a vétket, mint büntette az elkövetett törvénysértést." (Terray Károly: Értesítés a rimaszombati egy. prot. gimnázium 1859/60. tanévéről. Sárospataki Füzetek, 1860. aug. 15. 700.1.) 12. Bodor István: I. m. 188.1.
