Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
172 Én ennek folytán megüzentem Hentzinek, hogy amennyiben azt a fenyegetést, hogy Pestet halomra löveti és a Lánchidat felrobbantja, beváltja, kard élére hányom öt és embereit. Ki is adtam a parancsot, hogy foglyot ejteni nem szabad, hanem kard élére kell hányni mindenkit. Pest házai tényleg halomra lövettek, de nem Windischgraetz, hanem Hentzi által. Mindez okmányszerűleg megvan »Mein Leben und Wirken in Ungarn« című művemben, melynek a tiszta igazságon alapuló adatait senkisem cáfolta meg. Ellenben a másik kérdésre, hogy igaz-e, hogy Görgey Artúr lövette a királyi várlakot, ezt válaszolta: Az, hogy én a várlakot lövettem volna, legenda, mely Kossuthnétól ered, aki abban a hitben volt, hogy én a várlakot azért lövettem, hogy ő bele ne költözhessék. Az tény, hogy a királyi várlak kigyulladt. Kigyulladt pedig kartács-lövéstől, amely véletlenül érte a várat. Arra, hogy a várat fel kell gyújtani, én parancsot nem adtam. A Gellérthegyen [a] volt csillagvizsgáló mellett volt felállítva egy ágyúüteg. Ennek az ágyúütegnek lövésétől gyulladt ki a várlak, aminthogy kigyulladtak egyéb házak is. Ez elkerülhető nem volt, de - mint említettem — arra, hogy a várlakot fel kell gyújtani, parancsot nem adtam. Ami összeköttetés csak volt, mind felhasználtuk az adatok érdekében. Egy napon azzal állít be Mikszáth, hogy sehogysem tudja megállapítani Laborfalvy Róza születési évét. Nincs ennél könnyebb, mondom én, kiküldök valakit a kerepesi temetőbe, megnézzük a sírkövén. De hát a sírkövén nem volt kiírva a születési éve, akkor azután Lévay Józsefhez fordultunk Miskolcra azzal a kéréssel, hogy a miskolci anyakönyvben puhatoltassa ki Jókainé születési évét.« 3 5 Itt említenénk meg, hogy a Révai Mór által említett »adat-ellenőrzésnek« nyomai a mű végleges formába öntésén meglátszanak. A Görgeytől kapott felvilágosítást az átdolgozáskor felhasználta. A próbapéldányban — a MKÖM 18. köt. 167 : 29 - 32 sor helyén — a következő szöveg volt: »Görgey halomra lövette a királyi rezidenciát, nehogy Kossuth beleköltözhessél. A végleges forma kialakításakor Mikszáth a Révai Mór idézte Görgey-féle szóbeli közlést figyelembe véve módosított a szövegen. Ugyancsak megtaláljuk a Laborfalvi Róza születési dátuma körül Révai által jelzett pontos tudósítás nyomait is. A próbapéldány írásakor Mikszáth úgy tudta, hogy a művésznő 1812-ben született (a pontos napot nem ismerte), és eszerint harminchat éves volt, amikor Jókai Mór feleségül vette. Ez olvasható a próbapéldányban - a MKÖM lap, és sorszámait alapul véve — a 18. köt. 132 : 31 és 133 : 11, továbbá a 144 : 3 és 4 sorban, a 144 : 24 sorban pedig 35. Révai: I. m. 207 - 210.1.
