Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

A VÁRTÖRTÉNETEK FORRÁSVIDÉKE A Révai Testvérek kiadásában 1890-ben Magyarország lovagvárai regékben címmel Mikszáth 34 vár történetét jelentette meg. A regényes történetek írói gyakorlatának megfelelően nem közvetlenül a kötetben való megjelenésük elótt, hanem majd egy félévtizedes ifjúsági írói tevékenység gyümölcseként keletkeztek. A sorozat első darabja a Magyar Ifjúság 1884. márc. 2-i számában látott először napvilágot. E helyütt csak azokat a vonatkozásokat említjük meg, amelyek az írónk által írt vártörténetekkel vannak szorosabb kapcsolatban. A kéthetenként megjelenő folyóiratot Kürthy Emil szerkesztette, főmunkatársakul Győry Vilmost és Mikszáth Kálmánt nyerte meg. A folyóirat a »serdültebb ifjúsághoz« kívánt szólni, első száma 1884. jan. 1-én jelent meg. Az első füzet borítólapján — e füzet egyben mutatványszám is volt — a szerkesztő körvonalazta célkitűzéseit. Többek között jelezte, hogy a Magyar Ifjúság hasábjain a szépirodalmi alkotásokon kívül történelmi vázlatok is találhatók lesznek, amelyek »kegyeletet ébresztenek szívedben hazánk múltja iránt; bemutatja az ország legszebb vidékeit és fővárosunk legérdekesebb pontjait, hogy megszeresd e szép hazát...« E szerkesztői program eredményeként jelent meg az első évfolyam 24 számában öt vártörténet. Már a gondosan szerkesztett első számban is találhattak a fiatal olvasók egy írást »Magyarország várai I. Vöröskő vára« címmel. Szerzője az ifjúsági irodalomban sem ismeretlen Törs Kálmán volt. A szövegbe illesztett rézkarc már az első átlapozáskor felkelthette a számot kézbe vevő figyelmét. A majdnem négy lap terjedelmű leírás bemutatja a vár történetét, ismerteti az egymást váltogató tulajdonosokat, és néhány sorral jellemzi történeti szerepüket. Végezetül részletesen leírja a vár felépítését, beosztását és felsorolja művészettörténeti sajátosságait. Mindennek ellenére Törs Kálmán vártörténete nem tekinthető az ifjúság figyelmét lekötő ismeretterjesztő olvasmánynak. Felépítésében körültekintő adat-felsorakoztatásában sokkal közelebb áll a felnőtt olvasóközönséghez szóló népszerű összefoglalásokhoz, mint a korabeli ifjúsági irodalomban többé-kevésbé kialakult ismeretterjesztő leírásokhoz. És ez elsősorban nem Törs Kálmán egyéniségére, hanem a kialakult hagyományok megkötöttségére jellemző. A reformkor eszméinek szélesebb körű kibontakozásával egyidőben az írók és a korabeli ismeretterjesztő-tudományos írók körében egyre inkább középpontba került a hazai tájak, a történelmi múlt emlékeit őrző épületek számbavétele,