Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

HATVANI ISTVÁN A BÚCSÚZTATÓ ÉNEK TÜKRÉBEN Kilenc hónappal korábban, 1884 szeptemberében Mikszáth A magyar ördög címen elbeszélést írt Hatvani István legendás alakjáról. »Igazi ördög volt-e Hatvani — teszi fel a bevezetésben a kérdést — vagy hogy csak nagyon tudományos ember? Ezen nem bírtak sehogy eligazodni a mai debreceni cívisek apái és nagyapái.«

1 Az elbeszélésből idézett kérdésfeltevésre Mikszáth számára a választ Naszályi János búcsúztatója adta meg, amelyet mint írta: »Lapunk egy barátja kezemhez juttatta .. .«

2 Naszályi János »Szomorú halotti beszéde« ma közgyűjteményeinkben lappang. Szerzőjéről Szinnyei a következőket írta: »Naszályi (Szász János, ev. ref. lelkész, született 1760-ban Adorjánházán (Veszprém m.); a közeli király-szabadjai algimnáziumban, majd Kecskeméten és Debrecenben tanult, hol 1778. ápr. 30-án lépett a felső osztályba; 1788. március 15től szept. 16-ig főiskolai senior volt; theológiát is ott végezte; azután az utrechti egyetemre ment; itt avattatott lelkésszé. Hazajővén 1791-ben antalfai, 1795-ben tótvázsonyi pap lett, 1807-ben Palotára (Veszprém m.) vitték lelkésznek, hol 1823ban meghalt. Superintendencialis és traktualis assessor volt. — Költeményt írt 1791. jan. 25. a Napraforgó virág c. munka szerzőjéhez Veszprémben; egyházi beszédei jelentek meg a Prédikátori Tárház I-IV. köteteiben (Vác, 1805.) Munkái: 1. Amerika vagy az új világ feltalálásának históriája, Robertsonból és Kampéból az oskolás gyermekek számára kérdések- és feleletekbe foglalva. Pest, 1817. - 2. Keresztyényi szeretet és értelembéli egyesség avagy azoknak az augustai és helvetziai vallástételt követő két felekezetű evangelikus keresztyéneknek lehető egyesüléseket tárgyazó értekezések. Veszprém, 1818. — Kéziratban: Agenda hoc est Sancti Ritus 1784. 8rét 177 lap (a debreceni ev. ref. főiskola könyvtárában); Wehrenfelsnek értekezései a Gelei-Katona-féle canonok.«

3 Figyelemre méltó, hogy 1903-ban Szinnyei már nem tett említést a Hatvani stván felett mondott »Szomorú halotti beszédről«, amelyet bibliográfiája Hatvani stvánról is számot adó IV. kötetében (megjelent 18%.), még az irodalomban kilesz Béla cikke nyomán nyilvántartott (507. hasáb). Feltételezhető, hogy 1. MKÖM 35. köt. 191.1. - Az elbeszélés a jelzett kötet 190 - 204. lapján, a hozzá fűzött jegyzeteink a 340-346. lapon. 2. MKÖM 70. köt. 76:1 3. Magyar írók IX. köt. Bp. 1903.822 - 823. hasáb.