Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

125 jén [tehát az 1500-as években] órával ellátott torony állott, melyhez Lippay György érsek 1658 - 59-ben a jezsuiták számára a város költségén (mint látni fogjuk büntetés fejében) egy harmadik templomot építtetett.. .«

9 Viszont az egész munkában többet nem olvashatunk a rozsnyói toronyóráról. Ez egyértelműen arra utal, hogy a világhírű rozsnyói toronyóra éppúgy írói ötlet, mint az a história, hogy a Szontagh Márton remekelte óra a Grünblath Erzsébet mátkaságának felbomlásával egyidőben romlott el, és természetesen az is írói lelemény, hogy az elromlott órát úgy indította meg újra Szontagh Márton, hogy tizenkétszer gyorsabban mutatta az időt, hogy a Grünblath Erzsébetre kiszabott büntetés hét év helyett hét hónap alatt teljék le. A Szontagh Pálné c. elbeszélés alaptörténetét Mikszáth tehát Mikulik könyve segítségével az egykorú jegyzőkönyvek lapjairól emelte ki. A felbomlott mátkaság motiválására, a mese szövetének színesebbé tételére alkotta meg a toronyóra történetét. A két szálat leleményesen összefűzte, és a valódi történethez így romantikus színezetű hátteret festett. Itt említjük még meg, hogy az egykorú napilapok híradása szerint a »Hölgyek Naptára az 1887-es évre« c. kalendáriumban, amely 1886 novemberében látott napvilágot, megjelent Mikszáthtól A rozsnyói óra címen egy történet. Mivel a kiadvány közgyűjteményeinkben hozzáférhetetlen, nem állt módunkban feldolgozni, de valószínűnek tartjuk, hogy a Szontagh Pálné c. elbeszélés módosított című változatát tartalmazhatja ez a másodközlés. 9. Mikulik: I. m. 17.1.