Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

124 A történet idézett magján kívül Mikszáth Mikulik munkájának más-más helyéről is merített helyszínt, hangulatot és történelmi atmoszférát idéző mozzanatokat. Ezek a következők: 1. A város helyszínei a) »A főpiacon, a csetneki és a jólészi utcán«

3 Mikulik a következőket írta: »A város főrészét képezte a tágas négyszögű piac... Ezenkívül volt még 5 főutca, ú.m. csucsomi, váraljai (Burggasse), berzétei (Hundsdorfergasse), csetneki és jólészi utca, melyeket korszakunk végéig kapu és szükség esetében torlasz (gát, Schranken) zárt el.«

4 b) »A Pozsáló hegy alján elterülő zúzdák, kohók és hámorok«

5 Mikulik munkájában a hegyoldal így szerepel: »a Pozsálót összevissza túrta a bányászok hagymaszorgalmú népe«

6 2. Az ügyvéddé válás módja. Mikszáth rövid eszmefuttatást írt arról, hogy miként lehetett valaki az 1600-as években ügyvéddé.

7 Ezt a mozzanatot is Mikulik munkájából merítette: »Az ügyvédi jogosultság a városi tanács, az esztergomi érsek, vagy az országos ítélőszék előtt kimutatott illetőleg elismert jártassághoz volt kötve, amely jártasságot nemcsak iskolákban, hanem az irodákban is lehetett megszerezni; ki e pályára hajlamot érzett ti. valamely ügyvédhez Írnokul vagy segédül szegődött és magát ily minőségben, vagy a bíróságoknál rövidebb-hosszabb idő alatt a fogalmazásban és a jogtudomány elemeiben kiképezvén, mesterétől bizonyítványt kapott, melynek alapján ügyvédnek ismertetett... Ilyen körülmények között és miután az ember oly könnyen ügyvéd lehetett, nem csoda, ha a magyar nemzet „jogász nemzetté" lett.. .«

8 Mint láthattuk, az alaptörténet és a színező elemek valóban Mikulik könyvéből származnak. Viszont a történet másik főszereplője: az országos hírű rozsnyói toronyóra és a vele kapcsolatos bonyodalmak, valamint a kivezető megoldás, már az írói képzelet szülötte. Mikulik könyvében szerepel a torony. Csupán a következőket írta róla: »A piac közepén már felvett korszakunk ele3. MKÖM 37. köt. 31: 21-22. 4. Mikulik: I. m. 16.1. 5. MKÖM 37. köt. 32: 37-38. 6. MKÖM 37. köt. 21.1. 7. MKÖM 37. köt. 33 : 21-27. 8. Mikulik: 1. m. 140.1.