Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

123 jességgel minden kegyelem nélkül excommunáltatik és kirekesztetik és excommunicatioban mindaddig lészen, valamíg magát megismervén és törvényünknek minden részeiben eleget tészen". „Az nemes leányzó" akkor sem hajolt meg az igazság előtt és ügyét Kassára Alaghy Menyhérd országbíró elé vitte, miért aztán az esperesség, mint konok perlekedőt, 25 forintnyi pénzbüntetéssel súlytotta. Erre Grünblath Márton belátta, hogy hasztalan küzd az egyház megrögzött felfogása ellen és lefizetvén a bírságot, rábírta nővérét, hogy az ítélet értelmében megalázza magát és megkövette, akiket illetett: a felek kibékültek és később [132. lap] (1631. október 6-án) a súlyos ítélet is annyiban enyhítést szenvedett, hogy a szegény leánynak, 1632. április 24-ik napján túl, házasságra lépni megengedtetett. A „szent korona" eljárása, a személyesen kihallgatott serdületlen leány nehéz helyzete, a szívtelenség, amely az eljegyzés tényét az érdekeltek boldogsága fölé helyezte és az egyház hatalma, mellyel az országbíró sem küzdhetett meg, együttvéve hű, de visszataszító képét adják az akkori időknek, mely pedig Rozsnyóra nézve nem az excommunicatio, hanem a protestáns lelkiösméreti szabadság korszaka vala.«

2 A Mikulik József könyvéből vett részlet egyértelműen igazolja, hogy Mikszáth a megnevezett forrásból merítette az eljegyzés felbontásából támadt per tényét, a vőlegény nevét, apja főbírói posztját, a menyasszony nevét, árva voltát. (Mikszáth ugyan Grünblath Erzsébet korát huszonhárom évben jelölte meg, Mikulik viszont tizenhárom évesnek jelezte. Az évkorváltoztatás minden valószínűség szerint abból származhatott, hogy míg a XVII. században a leányok tízenéves korukban mentek férjhez, addig Mikszáth olvasói számára a húszas életéveiben levő leányra kiszabott büntetés volt a jobban érthető.) A forrásmunka adta továbbá írónk számára a két ügyvéd nevét (a Gothard-család ügyvédjének keresztnevét Mikszáth Miklósról Pálra változtatta), a történelmi forrásból szó szerint idézte a bírói ítélet »elvi« részét. Ugyancsak Mikuliktól vette át a Kassán székelő Alaghy országbíró eredménytelen közbeavatkozási kísérletének mozzanatát (az országbíró keresztnevét Menyhérdről Lőrincre változtatva). Végezetül a történelmi forrásból származik a boldog megoldás is: két évvel a drákói ítélet kimondása után Grünblath Erzsébettel »mint már iglai Szontágh Pál nejével találkozunk«. 2. Lásd a gömöri ág. ev. esperesség csetneki könyvtárában őrzött Schrőter — féle jegyzőkönyv 215 — 229. lapjait. Grünblath Erzsébettel 1633-ban már mint iglai Szontágh Pál nejével találkozunk. [133. lapon]