Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

114 költő megénekelte Kürthyné szépségét. Gyöngyösi — mint láttuk - nem írt Kürthyné szépségéről, de nem írt róla Zrínyi Miklós és mégkevésbé Koháry István sem. Az eddigi fejtegetéseket összegezve: Mikszáth történelmi témát dolgozott fel A Kürthyné uborkái c. elbeszélésében. A történelmi helyzet és a személyek adaptálásán kívül művészi fantáziája segítségével színezte-formálta az elbeszélés cselekményfonalát. Az önmaga által teremtett helyzethez idomította a történelmi tényeket is. Erre legjellegzetessebb példa, hogy teljesen harmonikusnak tünteti fel a Széchy Mária és nővére, ill. sógora, Illésházy között levő viszonyt, míg a történelmi források, de maga Gyöngyösi is érzékelteti a közöttük levő ellentéteket, amelyek végső fokon hozzájárultak ahhoz, hogy Széchy Mária Wesselényi Ferenc kezére játszotta Murány várát. Következtetéseinket alátámasztja Acsády Ignác, Széchy Mária élettörténetének első tudós életrajzírója is. »Széchy Mária« c. művét egy évvel Mikszáth elbeszélésének keletkezése után jelentette meg a Magyar Történeti Életrajzok c. sorozatban.

7 Gondos forrásvizsgálatokkal választotta szét a történelmi tényeket a rájuk tapadó legendáktól, a költői képzelet hiperboláit a való tényektől. Az Acsády említette történelmi tények sorában sem, de a tőle illusztrációként bemutatott legendák között sem találjuk meg azokat az eseményfordulatokat, amelyek Mikszáth elbeszélését alkotják. 7. Bp. 1885. 268.1.