Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

GRÜNWALD BÉLA ANEKDOTÁJA MIKSZÁTH TÁLAIÁSÁBAN A képviselőház 1886. márc. 1-től ápr. l-ig tárgyalta a megye helyzetét újrafogalmazó, a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Az ellenzéki képviselők többsége támadta az előterjesztést, mert a megyei autonómia további csorbítását és a főispáni hatalom kiterjesztését látta a javaslatban. A vita zajlásáról részletes képet fest Mikszáth az ebben az időben keletkezett parlamenti karcolataiban.

1 Meg kell jegyeznünk, hogy a vita első napján Grünwald Béla a mérsékelt ellenzék tagjaként felszólalt és kifejtette, hogy a közvélemény fokozott figyelemmel kísérte a törvényjavaslat előkészítését, mert az eltelt tizenöt év sem szüntette meg a megye és a kormány közötti bizalmatlanságot. A továbbiakban részletesen taglalta a megyei élet visszásságait, a választások során megnyilvánuló visszaéléseket. A törvényjavaslatot konzervatívnak tekintette, amely éppen ezért nem szüntetheti meg, hanem csak tovább súlyosbítja a meglevő problémákat. Grünwald véleménye szerint csak a köztörvényhozás államosítása oldaná meg gyökeresen a kérdést. Grünwald Bélának a vitában leszögezett elvét azért érdemes felidézni, mert e gondolat jegyében adhatta elő a patriarchális megye jellegzetességének érzékeltetésére a tehetetlenné részegedett pandúrok történetét. Két nappal a Mikszáth interpretálta történet után Szederkényi Nándor egy friss, alig féléves történetet juttatott Mikszáthhoz. Már nem a régi megyei pandúrok viselt dolgairól szólt, hanem a központosított csendőrség két tagjának az egyik Heves megyei községben részeg fővel elkövetett garázdálkodását írta le benne. Az összefüggések jobb megértése érdekében meg kell jegyezni, hogy Szederkényi Nándor a megyei autonómiát védelmezte, és a köztörvényhatóságokról szóló vitában, a képviselőház márc. 3-i ülésén elhangzott felszólalásában részletesen taglalta, hogy a centralizáció idegen a sajátos magyar fejlődéstől, és ennek bizonyítására történelmi példákat sorakoztatott fel. így az alább közlendő friss zsandár-történetét azért adta elő, hogy ezzel is bizonyítsa: milyen lehetetlen és ellenőrizhetetlen helyzetet teremtett már a centralizáció első megnyilvánulása is. A Pesti Hírlap 1886. márc. 16-i számában, a 1. Ld. MKÖM 72. köt. 141-189.1., a hozzájuk fűzött jegyzetek további részletekkel szolgálnak a vita jellegére vonatkozóan a 346 - 380.1.