Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
112 Ismerve Mikszáth alkotói módszerét az ismeretlen krónikák emlegetése és »felhasználásával« kapcsolatban - ld. ezzel kapcsolatban az előző év végén keletkezett A kiráfy kibékülése c. elbeszélésében a címmel ellátott Mátyás királyról szóló krónikával kapcsolatos jegyzeteinket 4 - célszerűbbnek tűnik, ha előbb Gyöngyösi Murányi Venus-ából emeljük ki azokat a mozzanatokat, amelyek azonosak Mikszáth elbeszélésének alakjaival és cselekményfonalával. Mikszáth elbeszélésének alakjai közül Gyöngyösi munkájában a történelmi személyiségek mellett megtalálhatjuk Széchy Mária húgát, Évát, és annak férjét, Illésházy Gábort, továbbá Kádár uramat, Murány vár várnagyát. És felbukkan Kürthy Ferencné alakja is a mű Második Részének elején. Róla Gyöngyösi a következőket írta: Ráhó Murány s Fülek között építetett, S az mint ezek közi szélessen méretett, Talám ugyan szintén középre tétetett, Alkalmatos Kastélly, s kővel kerítetett. Itt Kürti Ferencné — nem paraszt özvegység, Hanem főrend, s Nemes lakosi nemzetség, Kinek Kata nevet adott az keresztség — Lakik vala, s övé volt ez az örökség. Kincsét, s más marháit azért felrakatá, Az erős Muránnak Várába hordatá, Maga is napjait gyakran ott mulatá, Ráhon félelmesnek mikor gondolhatá. A Gyöngyösi István művéből idézett néhány sorban szó sem esik Kürthyné legendás szépségéről, sőt az tűnik ki, hogy a rahói kastély úrnője Murány várában keresett menedéket. Gyöngyösinél tehát semmi nyoma sincs a két asszony között levő rivalizálásnak, és az itt idézetteken kívül Gyöngyösi nem is ír többet Kürthynéről. Úgyszintén kevesebbet árul el Széchy Mária életének korábbi szakaszáról, csupán azt említi meg, hogy első férje, Bethlen István korán meghalt, és Széchy Mária fiatalon özvegy maradt. Rosalyi Kún Istvánnal való második házasságáról és a házasság botrányos felbomlásáról Gyöngyösi helyzeténél fogva érthetően semmit sem írt. 4. MKÖM 34. köt. 347.1.
