Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

A KÜRTHYNÉ UBORKÁI Mikszáth Kálmán a Fővárosi Lapok számára írt elbeszélésében az irodalmi napilap arculatának megfelelően a történelemből merítette témáját. Széchy Mária, a »murányi Venus« legendás szerelmi történetének felelevenítésével ő is azoknak a sorába állt, akik a történelmi múlt e gáláns kalandját idézték olvasóik elé. Gyöngyösi István »Márssal társalkodó murányi Venus...« c. epithalamiumának 1664-es első megjelenésétől a mű sok kiadásán keresztül a murányi várbevétel az irodalom kedvelt témája lett.

1 A XIX. századi feldolgozások közül megemlítjük, hogy a Kisfaludy Társaság 1847-ben pályadíjat tűzött ki költői beszélyre, »melynek tárgya Szécsi Mária«. Ennek nyomán keletkezett Petőfi Sándor és Tompa Mihály »Szécsi Mária« c. költeménye és Szász Károly »Murány hölgye« c. költői beszélye, amely elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Arany János is pályázni akart, de a történelmi források késői megszerzése miatt csak 1848 decemberére készült el a »Murány ostroma« c. elbeszélő költeményével.

2 Mikszáth elbeszélése a Széchy Mária személye körül kialakult regényes motívumok közül Wesselényi Ferenccel való megismerkedésének történetét dolgozta fel: az uborkába rejtett levél kézhez kapását és kettőjük találkozását. E két mozzanat megtalálható Gyöngyösi Murányi Venus-ában is. De Mikszáthnál ez csak a végkifejlés, ő nagyobb figyelmet fordít Széchy Mária korábbi életére és női féltékenységére, amely benne az elbeszélésben Kürthyné iránt kialakult. Az elbeszélés forrására Mikszáth utal: »Eddig a krónika a Kürthyné uborkáiról - írja - , se hozzá nem tettem, sem belőle el nem vettem. Hanem azt a »többit«, azt elénekelte előlünk Gyöngyösi István uram.«

3 Ezek szerint egy meg nem nevezett krónika és Gyöngyösi Murányi Venusa volt az elbeszélés ihletője. 1. Széchy Mária alakjának irodalmi feldolgozásairól elsőnek Kárpáti Károly: A murányi Venus a magyar költészetben. Sopron 1880.121.1. című munkája ad áttekintést. 2. A megírás körülményeiről és a források felhasználásáról Id. Arany János Összes Művei III. köt. Bp. 1952. Akadémiai Kiadó 293 - 296.1. 3. MKÖM 35. köt. 54 : 29-31.