Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

95 dorozsmai menyecske Makóra előtte való nap? — Az ám — felelte nevetve. No, erre nem is gondoltam.«

5 Az évelődő megjegyzésre tehát Mikszáth hasonlóval tromfolt vissza. Az első variáció felbukkanásakor — erre és a másik négy történetre vonatkozóan is — megjegyeztük, hogy az anekdoták vagy Mikszáth »saját szegedi élményeit elevenítik meg, vagy pedig szegedi tartózkodásakor az ottani ismerősöktől hallhatta azokat.«

6 Az elbeszéléskötet 1966-os megjelenését követően Scheiber Sándor egyik remek filológiai tanulmányában feltette a kérdést: Élmény vagy irodalmi hatás ez a történet? Felidézi a bibliai Bírák könyvéből (XII. 1-6.) vett dialektológiai azonosítási történetet: »... Jiftách — Gileád embereivel — harcol Efráim ellen és győz. Elfoglalják a Jordán átkelőit Efráim felé, s el akarják fogni Efráim menekülőit. Úgy ismerik fel őket, hogy kimondatják velük a „sibbolet" ("kalász", vagy a „folyó sodra" a jelentése) szót. Az Efráimbeliek „szibbolet"-nek ejtik. Ismerte-e Mikszáth ezt a bibliai helyet? Valószínű, bár ez idő szerint nem tudjuk bizonyítani. A teljes Mikszáth-kiadásból majd kiderül.«

7 Bár a Mikszáth kritikai kiadás még távol van a befejezéstől, az újabb kötetekben sem merült fel Mikszáthnál a »sibbolet« szó, illetőleg az arra való utalás (mint ahogy Scheiber Sándor idézett tanulmányában Goethétől és Baksay Sándortól vett egy-egy idézettel a két író tudásanyagából a bibliai hely ismeretét kimutatta), de a jelen történet és Nagy Sándor tréfás kiigazítása erősíti azt a feltételezést, hogy Mikszáth eredeti szegedi történetet hagyományozott ránk. Az adomának közvetett vagy közvetlen összefüggése a jelzett bibliai hellyel már most is kétségtelen. 5. MKÖM 72. köt. 47.1. 6. MKÖM 35. köt. 302.1. 7. »Mikszáth novella-forrásaihoz. Élmény vagy irodalmi hatás?* Filológiai Közlöny, 1966. 188-189.1. - Kötetben: U<3: "Folklór és lárgytörténet* II. köt. Bp. 1974. 271 -272.1.