Vitályos László: Ady-bibliográfia 1896–1987. Kiegészítő kötet (A MTAK közleményei 28. Budapest, 1990)
Bevezetés
BEVEZETÉS VII zuglapok külön rovatban próbálnak hajszolni." (AEÖPM VII.123,390 - 405). Briill Adélnak írja keltezés nélküli levélben, feltehetően ugyanakkor "Még kész sincs a kötetem, már lapokban is marnak." (AE11.199.) A másik zilahi lap, a Szilágy szerkesztője febr. 18-án "Ady Endre személye és költői egyénisége ellen vármegyeszerte intézett támadások hullámai"-ról ír (AEÖPM VII.405.). Igaz, a korabeli vidéki lapok tömege még nincs teljesen felderítve, de az eddigi gyűjtésben nyomai sincsenek annak a hírlapi hajszának, amire a költő utal. Lehet, hogy valójában csak a két zilahi lapban zajló vitáról van szó, s csak a túlérzékenység nagyította fel a kicsi ellenséget? - Hatvany Lajosnak írja 1909 októberében: "Újabban legpiszkosabban bántanak a pesti csirkefogó lapok és kölykeik." (AEI 11.61). Erre már mindkét kötetben találunk példát, de fclgyűjtetlen is lehet még. A fentiekből, de a még tüzetesen át nem nézett vagy hiányosan feldolgozott periodikumok címeinek áttekintéséből is kitűnik, hogy a bibliográfia retrospektív részét a kiegészítő kötet adataival együtt sem lehet teljesnek, a kutatást lezártnak tekinteni. A század első 4-5 évtizedének sajtótermésében még számtalan olyan kiadvány van, amely rejthet érdeklődésünkre számot tartó adatot. A gyűjtés során a retrospektív anyaghoz felhasználtunk minden kezünk ügyébe került tanulmányt és bibliográfiát, amelyből adatot nyerhettünk. Különösen sok címleírást vettünk át Réthy Andor és Váczy Leona Magyar irodalom románul című, 1970-nel zárt gazdag, teijedelmes könyvészetéből (Bukarest, 1983, Kriterion), amelyben az önállóan megjelent fordításkötetek és az Adyra vonatkozó irodalom tizennégy oldalas felsorolásán kívül az egyes versek, novellák és cikkek fordításának lelőhelye is megtalálható. E részt nem vettük át, mert közlése vállalkozásunk koncepciójának ellentmondott volna. Megjegyzendő, hogy az egyes művek idegen nyelvű fordításainak adatai a kritikai kiadás jegyzeteiben - korábbi elképzelésektől eltérően - nem kapnak helyet. Az Irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzata erre vonatkozó előírásának - terjedelmi okok miatt is - önálló fordítás-bibliográfiai kötet megjelentetésével kellene eleget tenni. Erre tudomásunk szerint előkészületek történtek. A Réthy-Váczy bibliográfia egyedülálló példa. (L. még az olasz nyelvű irodalmi és fordítás-bibliográfia összeállítását: 2760-2761.t.) Haszonnal forgattuk még Kafer István: A szlovák és a cseh irodalom magyar bibliográfiája a kezdetektől 1970ig (Bp. 1985.) és De Bie-Kerékjártó Ágnes: A magyar irodalom fogadtatása Hollandiában (19451983) (Bp. 1988.) c. bibliográfiákat. Hasonló kísérletek és önálló gyűjtés hiányában az idegen nyelvi rész e kötetben is vázlatos. Az új gyűjtés A második kiadás záróévétől számított tíz év anyagát az irodalmi és irodalmi vonatkozású folyóiratok átnézésével, napilapok tekintetében a Sajtófigyelő lapkivágatainak felhasználásával állítottuk össze. Felvettük azokat a rádió-előadásokat is, amelyekről a Sajtófigyelő a PIM-nek gépiratot küldött. Pajkossy György és munkatársai szívességéből lehetőséget kaptunk arra, hogy gyűjtésünket az OSZK Bibliográfiai Osztályának gyűjtésével összevessük. Az idegen nyelvi új részhez önálló gyűjtés nem folyt, az OSZK katalógusán és kiadványain kívül elvétve került elő néhány adat. A már említett Réthy-Váczy bibliográfiából átvett tételekben a román címek magyar fordítását meghagytuk. A külföldi kiadványok nehezen felderíthetők, és nagy késéssel érkeznek be a könyvtárakba, s így lehet, hogy összeállításunk hiányai csak később tűnnek elő. (Ellenkező példa a prospektusokban és katalógusokban régen hirdetett Alfréd Marnau fordította német verses és novellás kötet, amelyet 1987-re jeleztek, de csak 1988-ban jelent meg Franz Greno kiadásában, így már nem került be kötetünkbe.)
