Vitályos László: Ady-bibliográfia 1896–1987. Kiegészítő kötet (A MTAK közleményei 28. Budapest, 1990)

Bevezetés

VIII BEVEZETÉS A szerkezet A kiegészítő kötet szerkezete ugyanaz, mint a második kiadásé. Szempontjait nem ismételjük meg itt, azok megtalálhatók a kötet bevezetőjében. E kötet használója igen gyakran talál utalást a 2. kiadásra. Ennek magyarázata - mint már előbb kifejtettük - az, hogy a két rész szorosan összetartozik. Az utalások célja egyrészt az, hogy fölhívjuk a figyelmet a tárgy szerint összetartozó tételekre, másrészt az, hogy elkerüljük a 2. kiadásban már meglévő címleírások teljes teijedelemben való megismétlését. Ez utóbbi utalástípusra azért is szükség volt, mert a 2. kiadásban már felvett, önállóan megjelent művek újabban előkerült ismertetéseit az eddig érvényesülő szerkezeti elv szerint akartuk elhelyezni. Pl., ha Ady Endre Vér és arany c. kötetéhez újabb ismertetés került elő, a művet tételszámmal szerepeltetjük a bibliográfiában megfelelő helyen - tehát az önállóan megjelent Ady-művek között -, de teljes címleírására csak utalunk a 2. kiadás tételszámának feltüntetésével. Azokat a bírálatokat és ismertetéseket, amelyek szerzői gyűjteményekben újra megjelentek, és olyan könyvekre vonatkoznak, amelyek csak a 2. kiadásban vannak felvéve, a tanulmánykötet megjelenési évéhez osztottuk be, s tételszámmal utaltunk a Bibl.

2-re. így jártunk el a tanulmányok, cikkek esetében is, ha első közreadásuk 1978 előtti volt. E kötetben is alkalmaztuk az előző kiadásokból már ismert és bevált tétel-bokrokat. Az egy tételben felsorolt címeknél az írások azonosságát, ill. feltételezett azonosságát egyenlőségjellel, a tematikus összetartozást gondolatjellel jeleztük. A közös tárgyat kiemelt összefoglaló cím vagy a tétel első tagjának címe fejezi ki. A VI. résznél (Ünnepélyek, rendezvények, kiállítások) az egy éven belüli alfabetikus rendet - lektori javaslatra - időrenddé változtattuk. Nem kellő eredménnyel, mert az események időpontja szerinti rendezés az adatok gyakori hiánya miatt nem volt megvalósítható, az első hírlelés és az időpont kombinációjából kialakított sorrend pedig nem ad tiszta képet. Jelölések E kötetben is az előző kiadásokban használt jelöléseket alkalmaztuk. Ha az új gyűjtésben a második kiadás tételéhez lényeges kiegészítést találtunk, a tételt itt teljesebb formájában megismételtük, s új jelölésként a címleírás végén csillaggal (*) jeleztük, hogy a címleírás már szerepelt az előzményben. Ugyanígy jártunk el abban az esetben, ha hibát kellett javítanunk. Továbbra is megtartottuk a *-gal jelölést a tétel elején abban az esetben, ha a címleírás ellenőrizhetetlen volt, vagy az ellenőrzésre időhiány miatt nem került sor. Kivételt csak az OSZK hivatalosnak, hitelesnek tekinthető kiadványaival és néhány más, szúrópróbával ellenőrizve megbízhatónak bizonyuló forrással tettünk. Nem csillagoztuk meg Réthy-Váczy már idézett könyvrészletének tételeit sem. Ezzel azonban csak az adatok megbízhatóságába vetett hitünknek adtunk kifejezést, semmiképpen sem akartuk kisebbíteni az érdemet, amely az adatok első feltárásáért és közléséért őket megilleti. Kötetünk román nyelvű adatainak 1970-ig teijedő része néhány kivételtől eltekintve az ő gyűjtésükből származik. E kötetben sem sikerült a napi- és hetilapok megjelenési adatait egységesen jelölni. Gyakori, hogy az adatokból vagy a lapszám vagy a dátum hiányzik. Napilapoknál sok címfelvételből hiányzott az évfolyam, ezért az egységesség kedvéért jelzésüket mindenütt elhagytuk. A periodikum megjelenési helyét csak azonos címek esetében tüntettük fel. Az adatok egységesítése, a hiányok pótlása csak hírlaptár közvetlen használatával lett volna megvalósítható, erre azonban nem volt lehetőségünk.