Vitályos László: Ady-bibliográfia 1896–1987. Kiegészítő kötet (A MTAK közleményei 28. Budapest, 1990)

Bevezetés

VI BEVEZETÉS életére, fogadtatásának korai éveire találunk adatokat, s talán eddig nem ismert versre vagy novellára bukkanunk. A második csoportba azok a lapcímek kerültek, amelyeknek szerkesztőihez, munkatársaihoz Adyt személyes kapcsolat fűzte. Egyik területet sem sikerült teljesen felderíteni, s az eredmény sem hozott meglepetést. A harmadik csoport a fővárosi lapoknak az a része, amelyeket sem a már lezárt, sem a folyamatban lévő repertóriumkészítő munka (I.Magyar Nemzet, Világ, Az Est-lapok repertóriuma) nem érintett. A munka hozadéka jelentős, de a kimaradt lapok száma sem kevés (pl. Pesti Hírlap). A negyedik típus az utódállamok fontosabb magyar nyelvű hírlapjai és eddig át nem nézett folyóiratai. Eddigi gyűjtőmunkánkban talán e téren voltak a legnagyobb hiányok. Erre utal Pastyik László is: "A jugoszláviai Ady-kultusz dokumentumokban szegényes, szinte teljesen feltáratlan", s megállapítja, hogy bibliográfiánk jugoszláviai adatokban hiányos és nem is pontos. (= Hung. Közi. 1978.szept.-dec.36-37.sz. 144.p.) A hiányokból valamit tudtunk pótolni a felvidéki, erdélyi és délvidéki sajtóból származó tételekkel, bár a lehetőségek koránt sincsenek kimerítve. A programot ugyan még a besegítő vállalkozásokkal sem sikerült maradéktalanul végrehajtani, az eredmény mégis számottevő. A gyűjtés mélysége A felsorolt keretek között folyó gyűjtések sűrűbb hálóval merítettek, mint az előző köteteink, ezért a kiegészítő kötetben több az apró adat, hír, közlemény. Nagyobb számban vettünk fel olyan cikkeket is, amelyek cím és tárgy szerint nem Adyról szólnak ugyan, de utalásaik lényegesnek tűnnek. Bekerültek pl. azoknak a versköteteknek az ismertetései, amelyekben a bíráló Ady-hatást vélt felfedezni. De sok elsőrendű fontosságú adat halmozódott fel a költő életére, működésére, a körülötte folyó vitákra vonatkozóan is. Gazdagodott az önállóan megjelent Ady-művek és a róla szóló könyvek ismertetéseinek sora is. Jelentős számú a költő kritikai és társadalmi fogadtatására utaló tétel. Ki gyűjtettük a fogadtatás ellentétes előjelű, különös megnyilvánulásait, a paródiákat is. Ezekből már a 2. kiadás is sokat közölt, de míg azok inkább a fővárosi élclapokból valók voltak, addig most tömegével a vidéki, különösen az erdélyi lapokból kerültek elő új gúnyversek. A retrospektív részben különösen nagyszámú az Ady-kultusz megnyilvánulásaira utaló híranyag: matinékról, előadásokról, estélyekről szóló közlemény. Ismeretlen Ady-írások is kerültek elő: egy Rákosi Jenővel vitatkozó cikk; két állítólagos, a költőnek tulajdonított vers (Csóktiized ostora, Intermezzo) mellett egy valóságos is (Senki; I. Kritika 1986.8.sz.2-4.), két nyilatkozat (1. It 1984.1.sz.l66-168.) és hat levél. Sok új adatot hozott a "20. századi magyar írók személyi bibliográfiái" gyűjtésből kapott anyag is. Kár, hogy a két akció (ti. a 2. és 3. pont alatt említett) gyűjtési területe között néhol átfedés volt. Az átnézett periodikumok jegyzékében sok periférikus, ill. irodalmi szempontból érdektelen vagy annak tűnő kiadványt talál a kutató. Ezek a "Magyar irodalmi folyóiratok" c. jegyzék összeállítása, ill. átnézése alapján kerültek be. Való igaz, hogy vannak olyan lapok, amelyekből a bibliográfia nem nyert adatot, ám a nemleges eredmény is eredmény: a cím a feldolgozásra váró még át nem nézett periodikumok listájáról kihúzható. A retrospektív gyűjtés teljessége Ady a zilahi Független Újság támadására válaszolva 1906. február 4-én, az Új versek megjelenése előtt néhány nappal ezt írta a Budapesti Naplóban: "Vidéki lapok piszkolódó cikkekre méltatnak Kolozsvárott, Debrecenben, Pozsonyban, Nagyváradon, Aradon s másutt. Budapesti