Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

286 érzés néha meggátolódik 44 érzés, szín, hang 119 érzési észrevevés, érzemények, sensuales perceptiones 48 érzési észrevevés, a'Belső érző eszközök 48—49, 233 érzésen kívül valók, transcendentalis, Kant szerént a'tiszta értelem foganatjai, rationes intellectus puri. 57 [Másutt]: érzés felett való foganatok 57, 257 érző eszközök, műszerek 1, 35—45. L. még: öt érző eszközök, érezhető észrevevés, külső érző eszközök. \ erző eszközök szövetsége az agygyal 37, 231 érző hártya, retina 40 érző müv, érző eszköz, organa sensus. Lat.magy.szót.O betű. [Bárány Péter publikált szava. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881., itt: érző műszer. Kornis 1907.] érző tehetség. A'külső és belső érző eszközök. 35—50 esdegélünk a^ellemetesség után... 189 esméfy, conscientia sui, fel-eszmélyedet magatudása vagyon, önesméret. Lat.magy.szót. C betű. [Bárány Péter publikált szava. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881.] esmér 1. ismer, esmer esméret az érzékenységgel viszszább szerben vagyon, az az: valamint nagyobbodik a' kivált esméret, úgy kisebbedik az érzékenység. 123; Esmeretkor művel a lélek. 123 esméret alányos formája, forma cognitionis subjectiva 60, 257 ... se képeket nem serkent a'tárgyakról, se azon képeket nem intézgeti: hanem egyedül tsak azt illeti; ki a' tárgyat meg akarja esmérni, Ezen nyilvánkozása az értelemnek neveztetik Taglatnak, analysis, mely tudnüllik azt, a' mi egybefoglalva, és vegyülve vala, szálanként kifejti. 52—53 [Kant /1787—1913. 33-35./: analitikus és szintetikus ítéletek külömbségéről.] esméret érzékenység és képzelet 124 esméret és érzékenység tehetségének szükséges folyamatja 179