Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

287 esméret formája, külszabása v. külje, Forma cogniscionis. Lat.magy.szót. F betű. 52, 60, — formájának képzelete 55 [Bárány Péter publikált fogalma. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881.] esméret felső tehetsége, 1. beszéd és zseni esméret képes formája 55—56 esméret tárgyas formája 53 esméret tehetség 32-33, 51, facultas cognoscendi; Az esméretnek tehetségét legtöbben állítják lenni az érző eszközökben, sensus, a' képzelésben imaginatio, 's ennek két ágaiban: déképzelődésben, phantasia és megemlékezetben, reminiscentia; a' figyelemben továbbá attentio; fosztogatásban, abstractio, egybetsatolásban, combinatio, egyeztetésben, comparatio, értelemben, intellectus, ítéletben, judicium, és az okban, ratio, ennek ágaival együt, azaz: az elmésséggel, ingenium, ész élével, acumen, és beszéd-tehetséggel együtt, facultas sermonis. 32 esméret tehetség Kant szerént 52 esméret újra termő tehetsége reproductivus 68, 236 esméretben minden tehetségek egymásra vonúlnak 's egy kerékben forognak. 35 esméretkor művel a' lélek 123 esméretlen: Az ilyen esméretes dolog, melyből az esméretlent kitanúlhatjuk, neveztetik ok-főnek, princípium. 67 esméret széke a'főben, az érzékenységé kiváltképpen a' mellben vagyon. 123 esz, mens 257; Esznek nyomra való tekentete. 64—65 ész, ingenium [Benyák 1777 óta tanította ebben az értelemben. /Vö. Komis 1907./] északi népek képzelődése ... tunya és lankadt. 84 ész-ele, acumen 257 [Bárány Péter publikált szava. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881. /itt: ész-hegy/] eszelősség: néha a*szomorúságot és keserüseget eszelősség is követi. 171 eszembe jut: Milyen kép jut töbszer eszünkbe? 94