Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
Szó-, fogalom-, hely-, névmutató
283 erköltsi érzékekk, sensus mondik /sic!/. Lat.magy.szót. Sbetű. erköltsiFilosofia /sic!/ V. erköltsi magunk viselete; eredete Locke-tól 184 erköltsi magunk viselése a szokásba vett tselekedetektől függ. 185 erköltsi tudomány 8, 103 [Benyák szószedetében /1777/ már szerepel a fogalom. /Vő. Kornis 1907./] erköltsi tudományok regulái sokkal erősebben hatnak az ember akaratjára, ha a' képzelés által szolgáltatott eleven képekbe borítódnak, mintha tsak puszta szavak köntösében tevődne az igazság előnkbe. 198 erő 140,112 erőlködés, erőltetés, intensio. Szűts F.I. szava. Lat.magy.szót. I betű. erőszakos, vehemens, potius coactus 257 [Bárány Péternek tulajdonított, publikált szó. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881.] Erscheunung vide tünemeny 261 értek, intellectus; Értékére adom 256 /Szűts F.I.: erteték/ [Bárány Péter publikált szava. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881.] értekezünk 216 Értelem olyan tehetség, melyly által a' foganatokat ki-váltan gondolluk. 66 Tiszta értelem foganatja peldáúl az ember lelkéről való foganat... Jelenséges értelem által [olyanokat gondolunk,] melyekben valami érezhető vegyülék van, peldáúl arany óra. 66 Értelem, intellectus 51—53: Az újra termő tehetséghez tartoznak minden tehetségek, melyek egy közönséges név alatt értelemnek, intellectus mondatnak. [Ezek] adnak a'mi esméretünknek formát, külszabást [és e képességünk] öszszvellet, synthesis és taglat, analysis által munkálkodik. 34. Az esméret tehetsége pedig, amenynyire az esméretnek formája tőle függ, Kant szerént legtágabb[an] értelemnek neveztetik. 51—52 [Büky /1986. 125/ a Huszita Bibliában úgy találta, hogy az érzelmet, érzelemvilágot, a sensust fordították értelemnek, később a felfogás és megtartás, az intelligencia szava lett. Hegelnél az Intelligenz jelentése nagyon tágkörű; átfogja nemcsak az értelmet és az észt, hanem az érzékelés, szemlélés, emlékezés, kép-