Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

284 zelés, újatalkotás, érzés stb. képességét is. Szemere Samu /Hegel Encikl. III. 373./ ezt az összetett fogalmat az elme szóval fordította.] \ Értelem a beszédben 106 Értelem foganatja, conceptus intellectus, a'foglalat foganatja 55 "Kant szerent az értelem foganatjai ..., hogy megkülömböztessenek a' képes foganatoktól, conceptus ideales, melyek az esméret formájának képzeletét nemzik, idealae." 55 [Külső hasonlatosságon alapuló asszociációt ért alatta. Olyan tudományos összehasonlítást pl., amely csak a formai jegyeket veszi figyelembe, s elhanyagolja a dolgok belső tartalmának összevetését. Ilyen alapon bírálta Linée rendszerét.] Értelem, ítélet, ok 65-68 N Értelem gyökeres hibáit megorvosolni a' képek ezen széjjel-szedése nelkűl lehetetlen volna. 100 értés eszköze; képzelés az értés eszközével és a'gyomorral 236 ér verés 1. dobda [Rácz S. (1778.12.) ugyanígy] érzékenyes, érzékeny, sensitivus. Lat.magy.szót. S betű. [Bárány Péter publikált szava lett. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881., Komis 1907.] I. érzékenység, sensio, mely alányos észre-vevésnek mondatik. 122, 1. még 123—124, 133,138, 140—147,255 [itt az elev érzés után zárójelben]; nem egyeb, hanem magatudása a' kelleme te ssegnek. A' lélek az érzékenységekre nézve mondatik kedvnek, animus. 123; Mindazonáltal fen maradhat bennünk az érzékenység, bátor lankadt légyen is. 147 I. érzékenység, öröm, szomorúság, reménység, kévánság, félelem, kétségbeesés, szeretet, gyűlölség, tsudálás 168-176 I. érzékenység, sensio doloris aut voluptatis 256 [Bárány Péter publikált szava. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881., Komis 1907.] II. érzékenység [lelki megbántódásra való fogékonyság értelemben ] L. édesded fájdalom. [Fínomlelkűség értelemben] L. jónak és roszsznak érzékenysége [A szónak erről az értelméről szóló a mondás: Hol az érzékenység nyertes, vesztes a nyugodalom. /Erdélyi 1851. 421./ ]