Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

280 esméret' tehetség' históriájának elményje /theoria/. 20; [Bárány Péter publikált szava. Hadi és más 1790, Szinnyei 1881., Komis 1907. A szóalkotás mellett a teóriákra építkező tudományos gondolkodásmódra is ráterelte a figyelmet.] élmény, igazság, veritas theoretica. Lat.magy.szót. S betűnél a lap alján. elményes ítéletet [hozunk] az egybe folyt világos, homályos és vegyült érzékenységek hatáijait [felismerve]. 189 elmésség, ingenium 32,68: Nem minden idő 's kor barátja az elmésségnek. 114 elmésség, külömbségei 113 elme-törés [nehéz szellemi munka] 158 el-nyomja az erősebb a másikat [érzékenységet] 139,140, 145 előbbenyi 81 előmenetel [előadás, kifejtés, közlés] ellenvetés az előmenetelről 21, 230 [élő szervezet] orgánum, műszer, elszer. Lat.magy.szót. O betű. előzmény, objectum mellé írta Szűts F.I. szavait is: ötlöny, ötölvény, ötlet. Lat.magy. szót. O betű. elragadtatás 81,1. még álom, álmodás, látomosság, látomos, alvajárás; [Büky /1986.134-135/ az ősi hitvilág szavának tartja.] első szempillantásra 159 elszakaszt VII élszer pro viventis, műszer, orgánum. Lat.magy.szót. O betű. élszer és test organicum corpus. Lat.magy.szót. O betű. eltávoztat [távoltart, elidegenít]: ... ezen tárgyat magunktól eltávoztatni igyekszünk. 177 éltető, vitális munkák ... aVerkerenges és a'lehelés. 210 eltökéllük magunkat 187 elvonván figyelmemet 62 ember eleven, érzékeny és okos test ... az ő képei és érzékenységei kiváltak ... a'szabad kény illeti. 191